Jankovics Marcell: Magyar szentek és boldogok – sorozat Szent László király – szinopszis Szent Lászlóról két epizódot tervezek. Az első, amely már támogatást nyert, az ismertebb mondai alakot, ez, a második a történelmi nagyságot mutatja be. A szaktörténészek Szent István után sorolják, de a köztudatban ma már jóval hátrébb sorolódik, első királyunkat követően, Széchenyi, Mátyás, Kossuth, Rákóczi, Hunyadi János, Zrínyi, IV. Béla után. Ennek okaira, ha az idő engedi, szintén kitérnék. Történelmi jelentősége egy mondatban összefoglalva: az első királyunk által lefektetett alapokat, és az arra emelt épületet, melyet a rossz utódok elhanyagoltak, és kis híján veszni hagytak, megerősítette, megnövelte és hosszú távon kikezdhetetlenné tette. Elődei között voltak jó királyok, de túl rövid ideig uralkodtak. László viszont közel 20 évig uralkodott, ami a stabilitás föltétele a királyság idején, de már korábban megkerülhetetlen hatalmi tényező volt. Külön jelentősége van annak, hogy mint a megvakított Vazul unokája vállalta az istváni örökséget. Mi több, szentté avattatta, Imrével és másokkal együtt. (Ő volt az első szentet avató magyar király.) István kultuszát a Szent Jobb ereklye közzétételével és rá alapított monostorral fényesítette. Életrajzán, származásán, családján és természetesen jól dokumentált cselekedetein keresztül mutatnánk be azt az uralkodót, az óriást, koponyaereklyéje nyomán rekonstruált arcvonásait is megidézve, akinek személyisége, emberi természete és politikai érdeklődése már korán elhunyt atyja, lengyel anyja, horvát királyné húga, német felesége, haláláig ellenséges unokafivére, unokaöcs utóda, a könyves király és szentté avatott bizánci császárné leánya ismeretében is pontosan megrajzolható. Megbocsátó rokon, könyörtelen hadvezér, szigorú törvényalkotó, ravasz diplomata, egyházának hű fia, nagyot álmodó hódító és lovagi eszmény volt egy személyben. Uralkodó érdemei, amelyekkel a szentséget is kiérdemelte, nem annyira vallási, inkább szent istváni erények. Hadvezéri teljesítménye is csak hozzá fogható. Első helyen az ország egységének helyreállítása érdekében Salamonnal és császári támogatóival szembeni győzelme emelendő ki (vö. István háborúi a rokonaival). Másodikként a pogány besenyők, majd kunok és az őket támogató oroszok ellenében, ami már az ortodoxia elleni harc is (vö. István bulgár hadjárata). Sikerrel harcol cseh- és lengyel földön, a Balkánon Bizánc ellen, meghódítja Horvátországot megözvegyült, gyermektelen húga, a horvát királyné „hívására”. Mondáiban a pogányság elleni harc emelődik ki, a szentség igazolásául. Törvényhozóként szent elődje munkájának szigorú folytatója. Egyházpolitikájában is annak kiterjesztője, apátságokat (Szentjobb, Somogyvár), püspökséget s ezzel várost alapít (Zágráb, Nagyvárad), törvényalkotó zsinaton elnököl (Szabolcs), belép az invesztitúraharcba, hol a pápa, hol a császár oldalán, de önállóságát nem adja föl a pápa hűbérúri törekvéseivel szemben. Végül, de nem utolsósorban keresztes hadjárat vezetésére készül, amelyben halála akadályozza meg. Mesélünk szentté avatásáról, és annak legendás igazolásáról, jól sáfárkodó örököseiről, Könyves Kálmánról néhány képpel és szóval, valamivel többet Szent Piroskáról, aki kis túlzással a bizánci Komnénosz-dinasztia ősanyjának nevezhető. Róla részletesen másutt emlékezünk meg. Szólunk utóéletéről, a határvédő szentről, a lovagideálról és mint a magyar háromkirályok egyikéről. Kultuszáról Lengyelországban. Bemutatjuk a neki szent templomokat (pl. Kőbánya), ereklyéit (a herma), ábrázolásait, róla elnevezett településeket a Kárpát-medencében, róla elnevezett intézményeket, a Szent László-napokat. Forgatási helyszínek: Kárpát-medence, Horvátország. Stílus: azonos az eddigi epizódokéval.