Történetünk a felvilágosodás kori Magyarországon játszódik, abban az időszakban, mikor a 18. század nyugati eszmeáramlatai már hazánkban is fontos filozófiai és erkölcsi szemléletváltást eredményeztek. Ez forradalmat indított el a hagyományok, az egyház, a gazdaság és a társadalom legfontosabb kérdéseiben. Hany Istók kényszerű szocializálási kísérletének története megelőzi híresebb regénybeli „utódai”, Maugli és Tarzan történetét - nemcsak korban, hanem a felvetődő morális kérdések mélységében, összetettségében is. A legenda archetipikus áthallásai Mózestől Robinson Crusoe-n át Odüsszeuszig, a mesékre jellemző dramaturgia, az identitás megőrzéséért folytatott küzdelem a nevelés megtisztításként való értelmezésével szemben, az egyén és társadalom konfliktusának karakteres szembeállítása összetett történet kifejtésére ad lehetőséget. Az animáció eszközeit tartjuk legalkalmasabbnak a Hanság misztikus mocsarai, növény és állatvilágának bemutatására, szembeállítva ezt a kor klasszicista társadalmának külsőségeivel. A közeg megjelenítése során a 18. század derekára jellemző látványvilágot és grafikai stílust alkalmazva, de a modern animáció adta lehetőségeket kihasználva épül fel a film vizualitása. Elsősorban nem a kisgyermekeket tekintjük célcsoportnak, a történet mélysége, sokrétűsége elsősorban az érettebb korosztály számára befogadható.