2016-ben lesz Szent Márton születésének 1700. évfordulója. A keresztény ókor és középkor e kiemelkedő szentjét választotta Géza fejedelem 996-ban az ország első bencés apátsága védőszentjének. Ez a választás a karoling-kori királyi hagyományokra, valamint arra az eleven tradícióra megy vissza, amely Szent Márton szülőhelyét Pannónia Szent Hegyéhez, Pannonhalmához kötötte: „István a Szent Hegynek mondott helyen, ott, ahol Szent Márton, amikor még Pannóniában élt, imádságra helyet jelölt ki magának, az ő nevére monostort épített” (Hartvik-legenda, 12. század). Mi lehet jubileumi filmünk legfontosabb célja? Az, hogy a figyelem középpontjába állítson olyan értékeket, eszményeket, amelyet egyes közösségek fontosnak tartanak. Nem csak a maguk, hanem mások számára is. Magyarország ősi katolikus ország. Az alkotók egy régi tartozást szeretnének filmjükkel kiegyenlíteni: Szent Mártonról, aki nem csupán az egyházi liturgiában, hanem a magyarok mindennapjaiban, régi szokásaiban is élő módon jelen van, még nem készült ilyen átfogó, nagyszabású dokumentumfilm. Egy olyan emberre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, aki életével, cselekedeteivel példakép mindannyiunk számára. Ő Márton, akit az Egyház szentként tisztel és aki az újabb történeti kutatások alapján a mai Szombathelyen született, akkor, amikor a települést még Savariának hívták az alapító rómaiak. Mi tehát a célunk? Szeretnénk, hogy filmünk segítségével Szent Márton alakját, személyiségét, lelkiségét megismerjék az emberek. Tudjanak meg többet arról az emberről, akit nem vértanúhalála, hanem példás élete miatt avattak szentté. Szeretnénk, ha megértenék az emberek, mi vezette Mártont életében, mi irányította tetteit, mi volt életének szilárd alapja. Szeretnénk, ha megismernék az emberek a kort, amiben Márton élt: mit jelentett akkor kereszténynek lenni, hittérítő munkát végezni, püspökként az egyházat irányítani… Szeretnénk megszólítani az embereket: határainkon innen és túl. Hiszen éltének döntő részét az akkori Galliában ( ma Franciaország) töltötte, és 371-ben Mártont Tours püspökévé választották meg. Egész Európában nagy tiszteletnek örvend azóta is, így filmünk nem csak a magyar nyelvterületen számíthat kiemelkedő nézői fogadtatásra, nézettségre, hanem külföldi terjesztésre is ajánljuk. Természetesen a lelkiségi, szakrális valamint a történelmi, kulturális és néphagyomány elemeit ötvöző filmünkkel a célunk Márton személyének megismertetésén túl a közösségformálás is: Fiataloknak és időseknek egyaránt szánjuk filmünket. A korszakot bemutató tananyag színes, érdekes oktatási segédleteként kitűnően használható lesz az alap-,a közép-, és akár a felsőfokú oktatásban is, hiánypótló mivolta miatt. A jubileumi Szent Márton év kiemelkedő eseményei mellett – a tervek szerint a Szentatya, Ferenc pápa is ellátogat az alkalomból Magyarországra – a programok fontos része az zarándoklat, amikor Szent Márton ereklyéjét elviszik a vasi és zalai településekre. Ezzel teljessé válik az egész Európán átívelő Szent Márton zarándokút, melynek végpontja Tours-ban van, s népszerűsége már ma is vetekszik a Camino-éval, melyről nagysikerű filmsorozatot készített a FilmArt, hasonlóan a Mária-zarándokúthoz. Az Európa Tanács már 2005-ben a Szombathelytől Tours-ig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy bemutassa Európa legnépszerűbb szentje, Szent Márton életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit… Szent Márton 316-ban született a pannóniai Savariában, melynek helyén a mai Szombathely városa épült. Katonai tribunus fiaként tizenöt éves korában maga is katonának állt. A Római Birodalom katonái közül kitűnt jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével. Tizennyolc éves korában Amiens-ben megkeresztelkedett– abban a városban, ahol egy didergő koldusnak adta a fele köpenyét. Álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt a koldus, akivel jót tett. A látomás hatására kereszténnyé lett, elhagyta a katonai pályát, és térítő útra indult… Már ebből a rövid életrajzi töredékből is kiderül, valójában mennyire kalandos, eseménydús élete volt Mártonnak. Ezekből az epizódokból kiváló lehetőség nyílik dramatikus jelenetek elkészítésére. Nem is beszélve továbbá a számtalan művészi ábrázolásról Európa-szerte, melyek színesen és színvonalasan illusztrálják filmünket. Gondoljunk például a szinopszis elején említett ezeréves Pannonhalmára, melynek Bazilikája díszes kapuját, a Porta Speciósa-t éppen Márton és a koldus jelenete díszíti… Ezen képzőművészeti alkotások is például – a költségvetési lehetőségek függvényében – alkalmasak a megváltozott nézői és televíziós megjelenítési szokásoknak megfelelve új technikai megoldások, látványelemek beépítésére történelmi dokumentumfilmünkbe. Elég itt megemlítenünk a visual effektek és CGI alkalmazások tárházát… Történelmi dokumentumfilmről lévén szó, műfajukban és eredetükben többfajta, II. világháború előtti archív tartalomtípust szeretnének használni az alkotók, egymásra építve és egymással párhuzamosan is alkalmazva azokat (pl. film-, fotó-, írott és nyomtatott archív dokumentumok). Ahogy az alábbi rövid felsorolásból is kitűnik, további lehetőségek is kínálkoznak a dramatizációra és effektek alkalmazására: Szent Márton életének fontosabb állomásai időrendben 1. Savaria - Szent Márton megszületik Savariában 2. Pávia - Jelentkezik a keresztények közé 3. Amiens - Köpenyét kettévágja 4. Worms - Elhagyja a hadsereget 5. Ligugé - Remeték veszik körül (Poitiers mellett) 6. Savaria - Anyját megkereszteli 7. Milánó - Vitatkozik az eretnekekkel 8. Insula Gallinaria - Remetéskedik a Tyúk-szigeten 9. Tours - Püspök lesz, előhívják a libák közül 10. Párizs -Megcsókolja a leprást 11. Trier - Megszabadítja az ördögtől megszállottat 12. Candes - Halála Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez ( amely halálának napja), számos népszokás, néphit is kapcsolódik Magyarországon.A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó nap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven ehessenek, ihassanak. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, mégpedig a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték…