Az egyszemélyes hátizsákos-bakancsos utazása során a film alkotója megismerkedik a már Bíró Lajos idején is messze földön híres cserépedények készítésével. Honfitársunk nyomában járva megtalálja Bíró pápua barátjának az unokáját, aki elmeséli a nagyapja mesébe illő történetét. Bíró Lajos 1901 végén hagyja el Új-Guineát. Hét év alatt kétszázezer állattani és hatezer néprajzi tárgyi emléket küldött haza. A hazatértét követő ünneplés után mellőzöttség lett osztályrésze. A filmet a Bíró-hagyaték rövid bemutatása és elfeledett, pusztuló síremlékének felkutatása zárja.