Jeney Zoltán azonos című meseregényének rádióváltozata A mesejáték főszereplője egy kisfiú: Rév Fülöp. Fülöp egy teljesen hétköznapi fiatalember, a gyönyörű Balatónia országának lakója. Balatónia csodaszép hely, különleges lények lakják, emberek, boszorkányok, fajszok – vagy akár szakállas kalózok. A tartomány boldogságát azonban beárnyékolja az a tény, hogy uralkodójukat, a derék Csobánc királyt makacs betegség gyötri: vészesen csuklik. A király betegségre csak egy gyógyszer van az egész világon: el kell hozni neki azt a virágot, amely csupán a legnemesebb lovagnak nyílik. Felkerekedik tehát a birodalom apraja s nagyja, hogy megszerezze a becses növényt, Fülöpöt is elsodorják az események és egy szempillantás alatt már a félelmetes, és messzi földön híres énekes vitéz: Ádánd lovag fegyverhordozójaként baktat az országúton. A kezdeti kalandok után melléjük szegődik még egy egy fajsz is, a zsémbes Hegyeschtűy Vászoly – rövidebb nevén: Vaszi. Balatónia zeg-zugos tájain vezető hosszú út során veszélyes kalandok, különböző próbatételek várnak a három hősre; elátkozott királyok, gonosz lovagok, vitéz hölgyek, kalózok, királyfiak és királylányok, kedves boszorkányok, okos szellemek beszélő lovak bukkannak fel, és a történet végén az is kiderül, ki a legnemesebb lovag valójában. Mert Rév Fülöp ugyan egyszerű kisfiúként csöppen bele az életre szóló kalandba - eleinte nem is érti, mi történik vele -, ám a hosszú úton bebizonyosodik, hogy az ész, sokszor segít a bajban, és nem az nyer feltétlenül, aki erősebb, hanem az, akinek tiszta a szíve... A meseregény egyik legnagyobb érdeme – a kalandos történet mellett, a nyelvi lelemény, amely nemcsak rendkívüli szókinccsel örvendezteti meg az olvasót, de humorral és könnyed párbeszédeken keresztül tanít is, ugyanis a regényben különböző formában - akár szereplők nevében - felfedezhetőek a Balaton környékének helységnevei is. Jeney Zoltán stílusában rendkívül jól megfér egymás mellett a tradicionális lovagregény, a népmesei nyelvi fordulat, illetve az ízléses és finom szleng is, amelyet mindannyian ismerünk a mai beszélt nyelvből.