Kerepeshután, egy válság sújtotta zsákfaluban járunk az 1990-es évek környékén. Ez az isten háta mögötti község semmi érdekessel nem rendelkezik, amely a látogatókat idevonzaná. A közelben a Nagyhutai Vasmű éppen nyáron zárt be, nagy a munkanélküliség, az embereknek pedig fogalmuk sincs arról, mihez kellene kezdeni. A rendszerváltozás is csak lassan gyűrűzik be a faluba, egyelőre csak a kétségeket és ellentmondásokat keltve a fejekben: most akkor ki jó és ki rossz, és egyáltalán, ki kivel és ki ki ellen? Mindettől eltekintve Kerepeshuta nyugodt, csendes falvacska, ahol ritkán történik drámai esemény. Vagy ha volt is ilyen, hamar a feledés homályába vész. A közös emlékezet jótékonyan kiszűri azt, amire kínos emlékezni. Legfeljebb csak a sanda pletykák bolygatják a múltat, de hát hol nem pletykálnának az emberek? Ifjabb Polyák Ferenc portáján megállt az idő. Az özvegy anyjával élő antiszociális Polyákot a faluban „Vasembernek” gúnyolják. A középkorú férfi huszonöt évet lakatoskodott a Nagyhutai Vasműben. Vonalas, megszállott vasmunkás, aki nem politikailag, hanem zsigerileg ragaszkodik az „átkos rendszerhez”, amely szegény parasztsorsból felemelte őt és családját. Polyáknak már apja is vasakaratú, engesztelhetetlen erkölcsű ember volt, tőle örökölte nyakasságát, no és egy lakatosműhelyt is. Amikor pedig a Vasművet bezárták, Polyák szinte darabonként telepítette haza a gyárat, és itt őrzi az alkatrészeket a „harácsoló kapitalisták” elől. Lopás miatt fel is jelentette őt valaki. Azóta harcol a hatóságokkal, de a „gyárat nem adja vissza.”. A történet ott kezdődik, hogy az álmos falu nyugalmát egy idegen érkezése bolygatja meg. A kocsmában besétál egy amerikai, bourbont rendel, és leül. Amikor pedig elkezdik faggatni, egy régi fotót húz elő. Egy jóképű amerikai repülőstiszt mosolyog rajta. De hiába magyaráz az idegen, senki sem érti őt. Aztán amikor másnap délelőtt az amerikait egy fémkeresővel látják téblábolni a szántóföldön, elkezdődik a találgatás. Egyesek már „az amerikai befektetőről” fantáziálnak, aki felvásárolja a földeket, és fellendíti a falu gazdaságát. A találgatásoknak az vet véget, hogy hazaérkezik Atus, a méhész kamaszfia. A srác kollégista, egy éve tanul angolul, erős kétharmad, de arra jó, hogy hebegve-habogva megértesse magát. Ő fordítja le a történetet: Fred Pedruzzi ötven éves, Chicagóból érkezett. Az utóbbi időben volt ideje gondolkodni az életén, a múltján, és úgy döntött, hogy felkerekedik Európába, hogy megtalálja apja hamvait. Fred ugyanis ötéves volt, amikor apját, Pedruzzi őrmestert behívták az európai frontra. Magyarország fölött lőtték le Liberatorukat, amikor schwechati olajfinomítókat indultak bombázni. A legénység nagy része meghalt, feltehetőleg Fred apja is. Amerikában jelképes sírba temették, minden kitüntetést megkapott, amit egy háborús hős megkaphat. És valóban, sokan elkezdenek emlékezni rá, hogy szüleik meséltek annakidején egy repülőgépről, amely 1944 karácsonya előtt Kerepeshuta határában zuhant le. Ráadásul valaki arra is emlékezik, hogy az egyik amerikai (talán éppen olaszos neve volt!) túlélte, és Polyák, a Vasember apja rejtegette őt egy ideig a lakatosüzemben. Ettől a hírtől az egész falu, különösen a polgármester fellelkesül. Végre valami, amitől a falu a hírekbe kerül! Megmenteni egy háborús hőst, ráadásul egy amerikait, ez a rendszerváltás hajnalán éppen jókor jön! Lehet felavatni hősi emlékművet, sőt még az is előfordulhat, hogy maga az amerikai elnök megjelenik Kerepeshután! A polgármester el is kezdi az előkészületeket, a megyei levéltárba küldet archív anyagokért, amelyek dokumentálták az eseményeket. A kutatásba kénytelen bevonni a barátságtalan Vasembert is -végülis ő az életmentő Polyák fia, és a lakatosüzem örököse is, ahol a pilóta bujkált. Ekkor azonban a kutatás meglepő fordulatot vesz, és olyan titkokra kezd fény derülni, amelyek egészen más megvilágításba helyezik a múltat... A lezuhant repülőgép egy darabja ugyanis előkerül a lakatosműhelyből. Aztán a falu többi portájáról is. Kiderül, hogy a repülőroncsot a község széthordta, és beépítette háztájiba: tyúkólba, szecskavágóba, vaságyba, mindenbe, amibe csak lehet. A levéltárból sem jó hírek érkeznek: egykori feljelentések kerülnek elő a pilóta és az őt bújtató idősebb Polyák ellen. A feljelentők pedig a falu egykor megbecsült lakosai, akiknek a leszármazottai ma is élnek. Ekkor már sejteni lehet, hogy az életmentő történet nem is annyira megható és hősies, ahogy a polgármester szeretné... A kezdeti lelkesedés alábbhagy, a falubelieknek egyre kínosabb lesz az ügy. A polgármester leállítatja a nyomozást, és persona non grata-nak nyilvánítja Fredet, aki viszont egyre makacsabbul szeretné megtudni, valójában mi történt az apjával. Most már nemhogy segítik, hanem kifejezetten akadályozzák az amerikait a kutatásban. Ráadásul egyre több sanda pletyka kezd lábra kapni, és a falu nyugalma is a múlté. Az elharapódzó pletykák a Vasembert is megzavarják, elhatározza, maga jár utána az ügynek. Titokban feltúrja anyja komódjának fiókjait, és meglepő dolgokat talál: egy kötegnyi elsárgult százdollárost, valamint Pedruzzi őrmester arany amulettjét. Most derül ki számára, hogy szülei nem önzetlenül bujtogatták az amerikai pilótát, mint ahogy azt neki gyerekkora óta mesélték. Ám amikor felelősségre vonja, és faggatni kezdi édesanyját, Polyák néni csak sápadtan hallgat. Hamarosan azonban eljön a pillanat, amikor mindenre fény derül. A pénz és az arany ékszer kizsarolásánál is sötétebb dolgokra... A film elején még örömmel fogadott amerikai lassan mindenkivel szembekerül a faluban. Mert immár senki sem érdekelt Pedruzzi őrmester sorsának feltárásában, kivéve őt és a Vasembert. Fred és Polyák, akik a történet elején még gyanakodva méregették egymást, furcsa módon szövetségessé válnak. Ketten az egész falu ellen... Egy drámai este pedig végleg kiderül az igazság. A csendet a halálos beteg Sütő bácsi, a kocsmáros apja töri meg. Ő már hamarosan meghal, de a bűnét nem akarja sírba vinni. Ráadásul, amióta Fred megjelent a faluban, nem tud aludni, éjszakánként állandóan a megölt pilóta kísért előtte. Sütő bácsi vallomásában egy féltékenységi tragédia elevenedik meg: Polyákék valóban rejtegették 1944 karácsonyán a pilótát. Ám eközben a lakatosműhelyben bujkáló Pedruzzi őrmester és Polyákné egymásba szeretett. Polyák azonban rájött a viszonyukra, és részeg barátaival (a fiatal Sütő bácsival is) együtt agyonverte az amerikai pilótát. Ám kilenc hónap múlva megszületett ifjabb Polyák István, aki valójában az amerikai fia. Ezen a viharos éjszakán derül ki, hogy Fred és a Vasember féltestvérek! Az igazság azonban nem hozza meg a felszabadító katarzist. Sőt, inkább összezavarja a szereplőket. Ifjabb Polyák már nemcsak állását, hanem erkölcsi hitét, sőt identitását is elvesztette. És Fred is szegényebb lesz a hősi apamítosszal. Megcsömörlötten utazik haza, miután szembenézett apja egyik gyilkosával. A falu pedig igyekszik elfelejteni a látogatást. A közös feledés fátylat borít a múlt piszkos titkaira... A „Mennyből az angyal” című tévéjáték a rendszerváltozás körül játszódó keserű társadalmi szatíra, amely kádárkori kisemberek apró élethazugságairól, túlélési trükkjeiről rántja le a leplet. Ami bűnben fogan, az bűnben is marad. Kerepeshuta a magyar rendszerváltozást szimbolizálja: azt a múltat, amellyel nem nézünk szembe, és amely előbb-utóbb a jelent is megfertőzi, akadályozva a továbblépésben. A történetben megmutatkoznak a rendszerváltás elszalasztott lehetőségei is, amelyeket napjainkban kezdünk egyre jobban felismerni.