Birodalmi áldozatok - áldozatbirodalmak Mennyiben tekinthetők nemcsak az elnyomottak, hanem az elnyomó hatalom képviselői is áldozatoknak? A kérdésre a választ három különböző országban, három különböző generációhoz tartozó alkotó értelmiségi megszólaltatásával keressük. Mindannyian másként voltak érintettek, hiszen más a hetvenedik életévén túl lévő magyar Jankovics Marcell, a negyven éves észt Juku-Kalle Raid, a hatvanegy éves enciklopédiaszerkesztő és jövőkutató,Tallinn rendszerváltó polgármestere, Hardo Aasmäe és az ötvenkilenc éves orosz Vlagyimir Szorokin élményanyaga – és ami ennél is fontosabb – a feldolgozásmódjuk még inkább különbözik. Ami összeköti őket, attitűdjük és nyitottságuk a külvilágra, kíváncsiságuk, amely másként ugyan, de mindannyiuk tevékenységében karakteresen megnyilvánul. A film elkészítése során használtunk archív fotókat és az említett alkotók művészeti alkotásaiból ízelítőt adva mutattuk be nemcsak a (szovjet) hatalom működését egy „népi demokráciában” (Magyarország), egy nem-orosz formális állami (kvázi) függetlenséggel rendelkező szovjet köztársaságban (Észtország) és az egykori szovjet birodalmi magban – magában Oroszországban, hanem azt is, hogy ez hogyan csapódott le mindennapjaikban. A megszólalók tevékenységén keresztül rendkívül izgalmasan ábrázoljuk azt, hogy milyen következménye volt a rendszerváltásnak a három különböző országban élő emberek mentalitására. Kiderül, hogy a különböző mértékű elnyomás ellenére vannak-e mégis közös vonásaink, illetve hogy ezek miben nyilvánulnak meg. Sőt, érzékletes példákkal tesszük láthatóvá azt, hogy melyek a birodalmi függés következményei napjainkban.