Magyar Média Mecenatúra

Pályázati Tükör

Budapest ostroma Budapest ostroma 100%

Budapest ostroma a második világháború öt legfontosabb városcsatájának egyike, jelentősége összemérhető Sztálingrádéval, Berlinével vagy Leningrádéval, mégis elfelejtkezett róla Európa - mi magyarok sem kezeljük a helyén, de Németországban és Oroszországban is elfelejtkezett róla a társadalom. Az 1944. augusztus 23-i román átállás után Sztálin egy, Churchill-nek küldött táviratában ezt írta: "ki kell ütni Magyarországot a háborúból, s támadás révén ki kell tapogatni, illetve kedvező körülmények esetén fel kell göngyölíteni a keleti fronton a németek védelmi állásait". Churchill balkáni partraszállás terveit Sztálin egy gyors, rajtaütésszerű támadással akarta megakadályozni, amelyben a magyar fővárost néhány nap alatt el kellett volna foglalni. E kísérlet azonban véres kudarcba fulladt. A német-magyar védelem sikeres harcaival arra kényszerítette a szovjet diktátort, hogy keleti hadszíntér déli szárnyát, két hadseregcsoport, a 2. és 3. Ukrán Front főerőit, és ami a nagyközönség előtt kevésbé ismert, egy román hadtestet, hosszabb időn keresztül kizárólag a magyar főváros bevételére alkalmazza. Német oldalról a Dunántúl szilárd védelme elősegíthette Ausztria előterének védelmét, a dunántúli olajmezők megtartását és a jelentős erőt képviselő balkáni német hadosztályok visszavonulási útjának fedezését, illetve a hadiipari nyersanyagok (bauxit, mangán stb.) biztosítását. A Dunántúl tartásához a német hadvezetés elengedhetetlennek tartotta a pesti hídfő, de nem a milliós nagyváros megtartását. Hitler viszont elrendelte Budapest háztól-házig való védelmét, tekintet nélkül a lakosságra és az okozandó károkra, később még a védők kitörését is megtiltotta. Himmler, az SS birodalmi vezetője pedig elérte, hogy egy SS-tábornokot nevezzenek ki Budapestet védő csapatok parancsnokául. A 108 napos budapesti csatában a német-magyar csapatok heves harcok sorozatában két és fél hónapra megállították a náluk jelentősen erősebb két szovjet hadseregcsoportot. Az 51 napos tényleges városostrom véres utcai harcaiban Budapest jelentős része csaknem teljes egészében elpusztult, a védőkre és a civilekre mérhetetlen szenvedés várt, miközben az ostromlott városban a nyilasok terrorja tombolt, elsősorban a zsidókkal szemben. Filmünk vegyíti a szemtanúk visszaemlékezéseit a történész szakértők értékelésével. Az archív felvételek és a filmszalagra forgatott illusztrációs jelenetek pedig a túlélők elbeszélését támasztja alá.

pályázati adatok

partner
Kissimon Erika
pályázat típusa
Ember Judit
pályázat éve
2014
támogatás összege
9 000 000 Ft

filmográfiai adatok

címváltozatok
-
műfaj
dokumentumfilm
alkotók
Kissimon Erika producer
Nóti-Nagy Attila producer
Babos Tamás rendező
Nóti-Nagy Attila író
Tóth Csaba vágó
Hrutka Róbert zeneszerző
Gibárti Viktor operatőr
Talán Csaba operatőr
Altbacker Zsuzsa szerkesztő
Szarka Nóra szerkesztő
Józsa László gyártásvezető
Feldmayer Jolán gyártásvezető
Nemes Anita gyártásvezető
szereplők
Galántay Ervin
Kokovay Gyula
Schramm Péter
Gáti Gábor
Baranyi László
Lányi Zsolt
Szemadám Károlyné
Vitéz Szentiványi János
Csellár Ödön
Szöllősi Anna
Vass Dénesné
Ungváry Krisztián
Számvéber Norbert
szakértők, közreműködők
Ungváry Krisztián
Számvéber Norbert
Varga János
technikai stáb
-

gyártási- és produkciós adatok

produkciós iroda
Central European Media Group Kft.
gyártók
Central European Media Group
gyártó partnerek
-
gyártás tervezett ideje
2015.05.03-2015.04.30
forgatás tervezett befejezése
2015.02.28
forgatási helyszínek
Magyarország
utómunkák
Schwindl
Magyar Filmlabor
One Face
Bogavante

technikai adatok

masteranyag
HD
játékidő
80 perc
képformátum
16:9
hangtípus
-

forgalmazási adatok, díjak

forgalmazó
Central European Media Group
ősbemutató
-
fesztiválok, díjak
-
televíziós sugárzások
-
sajtótükör
https://www.vasarnapihirek.hu/friss/egy_derek_katona
megjegyzések, érdekességek
-