Jankovics Marcell: Árpád-házi Szent Erzsébet – Szinopszis Az egyetlen igazán ismert szentünk a katolikus világban. És valóban szentéletű is volt. 1207-ben született a történészek által lebecsült II. András királyunk és a meggyilkolt merániai Gertrúd leányaként, egyik legnagyobb királyunk, IV. Béla húgaként Sárospatakon. 4 évesen eljegyzik Türingia leendő grófjával, Hermannal. A türingiai udvarban nő fel. Hermann 5 év múlva meghal, ekkor a másodszülött fiú, Lajos jegyese lesz. 14 éves, amikor hozzámegy Lajos grófhoz, 15 évesen szüli meg a fiát, 3 éven belül még 2 lányt, és már özvegy, amikor a harmadikat. Anyósa utálja. Nem engedelmeskedik az udvari etikettnek, a táncot kerüli, viszont imád lovagolni. (Párhuzamok Sissivel!) Ájtatossága – szerelmes férjét kivéve – elidegenít mindenkit környezetéből. A szegényeken ott segít, ahol tud, az 1225-ös éhínség idején felnyittatja a magtárakat, kenyeret oszt. Wartburgban kórházat alapít a bélpoklosoknak, maga is részt vesz az ápolásukban. Nem veti meg a fizikai munkát, böjtöl és sanyargatja a testét. Szerelmi házasságuk tragikusan rövid ideig tart. Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indul, de még útközben megbetegszik és meghal. Az özvegy. 1228-ban gyermekeivel együtt elhagyja a wartburgi várat, és Marburgba költözik. Hátralévő éveiben nagy szerepet játszik a ferences Marburgi Konrád, az első német inkvizítor, akit a pápa javasolt Erzsébet gyóntatójának, és akinek az asszony még Lajos életében engedelmességi fogadalmat tett. Özvegyi javaiból Erzsébet ispotályt rendez be Marburgban, s ott szolgál a ferences harmadik rend szürke ruhájában mint betegápoló. Gyermekei nevelését átengedi az őt őrültnek tartó rokonságnak. Vagyonát megtartja, de csak azért, hogy szétoszthassa a szegények között. Pedig választhatná a hatalmat, pompát, a csillogó udvari életet. II. Frigyes császár megkéri a kezét, de elutasítja. 1231-ben megbetegszik, november 17-én meghal. Marburgban temetik el, s már halála után 4 évvel, 1235-ben szentté avatják. Amikor 1236. május elsején Erzsébet koporsóját fölemelik, az elutasított császári kérő vezeklő öltözetben, fején a császári koronával beáll a koporsóvivők közé. Frigyes e szavakkal tesz aranykoronát Erzsébet hermára: „Nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának.” Ereklyéi fölé a német lovagrend hatalmas kórház- és zarándoktemplomot emeltetett. A marburgi Szent Erzsébet-templom az első gótikus templom Németországban. Szent Erzsébet egyike a középkor legnépszerűbb szentjeinek. Ereklyéi sokfelé találhatók. Magyarországon található ereklyéi közül csak egy, az ágyából való fadarab élte túl a történelem viharait. Erzsébetet különösen német földön tisztelik, a ferencesek pedig a női könyörületesség példaképének tartják. Ábrázolásai, csodái. Beszámolójában Konrád 58 csodát sorol fel annak érdekében, hogy szigorúan nevelt lelki gyermekét szentté avassák. Különösen megkapóak rózsacsodái. Magyarázatuk. A rózsacsodák „titkának” megfejtése szempontjából sem közömbös, hogy van nékünk egy másik Erzsébetünk is, Boldog Erzsébet szűz, aki mint naptári alak sok tekintetben Szent Erzsébet mása. Róla máskor emlékezünk meg. Viszont szólunk Boldog Gertrúdról (1227 –1300.k.), Erzsébet leányáról, aki nagyanyja, Meráni Gertrúd után kapta a nevét. Az altenbergi premontrei kolostor apátnője volt, és templomot építtetett Szűz Mária és Mihály arkangyal tiszteletére. Édesanyja példájára ispotályt és szegényházat hozott létre kolostora mellett. 1311-ben VI. Kelemen pápa engedélyezte a tiszteletét. Ünnepe: november 19., a világegyházban november 17. Aktualitása. Miért választja a német Kassa Szent Erzsébetet patrónájául? Először azért, mert magyar királyleány volt. Másodszor azért, mert szentté avatása idején bátyja, IV. Béla ül a magyar trónon. Az ő támogatása segíti az Erzsébet nevére szóló templomalapításokat. Harmadszor: a tatárjárás után behívott németek hozzák magukkal a maguk Erzsébet kultuszát. Arról, miért épp Kassa építette a legnagyobb templomot a szentnek? Forgatási helyszínek: Budapest, Mátyás-templom; Esztergom, Sárospatak, Kassa és gyönyörű főoltára, Marburg, Wartburg, Köln, Altenberg an der Lahn, Assisi.