Európa egyes országaiban a juhtenyésztés nyereséges vállalkozás, Magyarországon nem. Az uniós országok agrárágazatának fellendüléséhez, az EU 2014-2020 közötti időszakban kiemelt többlettámogatást nyújt, melyből a juhtartók is részesülnek. Nálunk a kormány, jövőre 5 milliárddal emeli az ágazatnak szánt támogatást.

Itthon a juh történelmi jószág. A 19. század végén még 14 millió, a 20. század elején 10 - a két háború közt már csak 5 milliós volt az állatállomány. A 90-es években még 2 millióval számolhattunk, mostanra csupán 900 ezerre tehető az anyajuhok száma. A minimális hazai bárányhús-fogyasztás szerint egy főre 20 deka jut – egy szeletnyi. Ha sikerülne ezt éves szinten egy kilogrammra fölemelni, az már megoldaná az ágazat gondjait. A gazdák csak akkor tudnák nullára kihozni éves költségvetésüket, ha 160 százalékos bárányszaporulatot produkálnának. A hazai hétezer bejegyzett juhtenyésztő: kisvállalkozás. Mindössze háromszázan gazdálkodnak egyszerre négy-ötszáz juhval. Be tudják-e fogadni a gazdák a 2014-es támogatást, illetve tudják-e merre és milyen kitörési pontjai vannak az ágazatnak? 

A legnagyobb gazdák egyike Mazák István és családja, aki háromezer juh tenyésztésével foglalkozik. Generációk óta juhászok, ez fennmaradásuk egyik titka. A juhászat hagyományőrző foglalkozás, a tudás, a gazdálkodás, a több száz éves népi kultúra, a felelősség apáról fiúra száll. Úgy tartják, ha idő előtt meghal egy juhász, nagy valószínűséggel megszűnik az a juhászat. Mazák István és fia egyszerre megtestesítője a hagyománynak és egy modern tenyésztési, és forgalmazási szemléletnek, a gátaknak és az előrelépési lehetőségeknek. Szakmai körökben az egész ország ismeri őket. Nyíregyháza alatt a Butyka tanyán élnek és gazdálkodnak. A velük idén megtörtént két eset mutatja, hogy törvény és valóság, elmélet és gyakorlat milyen ellentmondásban állnak egymással.

A juhok és a bárányok egyik legnagyobb felvásárlója az olasz piac. Üzleti szempontból Kelet-Magyarországnak ez a nyírségi szeglete a legkeresettebb, mert az ország juh állományának a fele itt van.   Évek óta Karácsonykor és húsvétkor csak a legalacsonyabb áron tudják eladni a bárányokat. Kiderült, hogy a sok régi káderből álló Juh Terméktanács egyik tagja - aki Mazákék üzleteit is bonyolította - az olaszok által rendszeresen megfizetett ember volt. Mazákék elhatározták, hogy önállósodnak és titokban - megelőzve a beépített embert - közvetlenül adták el olasz kereskedőnek a bárányt. Soha nem látott 37%-os haszonra tettek szert. Azonban átléptek egy ki nem mondott helyi törvényt. A válasz nem váratott sokáig magára. Ismeretlen tettesek fölgyújtották Mazákék három hodálya közül a legkisebbet. A rendőrség bizonyítékok hiányában fölfüggesztette a nyomozást. A Juh Terméktanács és a rendőrség bizonyíthatatlan, de szoros kapcsolatát több konkrét eset is bizonyítja.

A másik kriminál történet is erről szól. A magyar merino juh húsának íze a legjobb Európában.  Az olaszok után németországi törökök viszik a legtöbb birkát. A török birka részben ellenőrizetlen – eladhatatlan. Rendszeresen megjelennek török kereskedők éjjel és lelopják a birkák fülbilétáját, személyi igazolványát, és később, máshol ráteszik a Románián át behozott sajátjukéra. Mazákék, okos kutyáikkal, bérjuhászaikkal, tiltott fegyvereikkel is tehetetlenek. Érdekes, hogy a Juh Terméktanács, amely kiadta az ellopott fülbilétákat, nem ismeri el Mazákék birkáinak eredetét. A Nyíregyházi rendőrség pedig nem lát okot a beavatkozásra.

A táj, a rajta élő ember hallgatag, titoktartó, nehezen érthető, nehezen megnyilatkozó. A puszták emberei hozzászoktak, hogy magukra maradtak. Mazákék az értékesítésben léptek egyet előre, helyi és hatósági kapcsolataikban hátra.  Forr a levegő. És mindig közelednek az újabb és újabb ünnepek…