A film a Nagy-Küküllő folyót mutatja be a forrástól Balázsfalváig (ahol egyesül a Kis-Küküllővel) úgy, hogy a folyóhoz kapcsolódó rövid történetek erejéig elidőz egy-egy településen. Interjúkkal, animációval, régi fotókkal elevenítünk fel egy-egy történetet, visszaemlékezést vagy legendát. Így tehát nemcsak maga a folyó, hanem a folyót övező térség is megjelenítődik. Földrajzi adatai alapján úgy tűnhet, hogy a Nagy-Küküllő 221 kilométeres hosszúságával és 15 m³/s-ot nem meghaladó átlagos vízhozamával nem tartozik a Kárpát-medence legjelentősebb folyamai közé. Ezeken a számokon azonban értékei túlmutatnak: számos védett növény és állatfaj számára jelent életteret, ugyanakkor völgyében Erdély jelentős kulturális értékeit lelhetjük fel. Nem messze forrásvidékétől érinti a székely anyavárosként emlegetett Székelyudvarhelyt, majd a szász építészet gyöngyszemeként is közismert Segesváron halad át, „testvérével” a Kis-Küküllővel az újkor egyik legjelentősebb erdélyi román oktatási és vallási központja: Balázsfalva mellett egyesül. Tehát magyar, szász és román települések mellett halad el, kezdetben gyors hegyvidéki patakként rohan, majd „felnőtt” folyamként egyre nagyobb kanyarokat leírva szinte megpihenve alakítja a tájat. Teszi mindezt évezredek óta, így a folyó a magyar történelem fontos pillanatainak „ élő szemtanújának” számít. Agyagfalván a középkori székely nemzetgyűléseket a folyó völgyében tartották, Fehéregyháza mellett esett el a szabadságharc egyik utolsó ütközetében Petőfi Sándor, egy másik küküllőparti településen pedig Kemény János fejedelem maradt holtan a csatatéren. A térség néprajzi szakirodalmában is szerepel folyam, a szász városok erős céheinek már a középkorban megújuló energiaforrásnak számított. A zetelaki és oroszhegyi fakitermelő székelyek tutajozásra használták a folyó erejét áradáskor. Időnként a Nagy-Küküllő óriásként hagyta el medrét: az 1970-es árvíz óriási pusztításokat okozott, a kisbúni Bethlen udvarházat is elöntötte, de Segesvár alsóvárosa is víz alá került. A Nagy-Küküllő ugyanakkor jelentős természeti érték is, amely nemcsak számos fajnak jelent védett élőhelyet hanem maga is védelemre szorul. Olyan ritka halfajok is élnek itt mint amilyen a Petényi márna, vagy a botos kölönte. A folyópart számos vízimadárnak nyújt időszakos vagy állandó otthont, de jelentős az emlőspopuláció is. A holtágak pedig lenyűgöző szépségű tájrészleteikkel vonzzák a tekintetet. A Nagy-Küküllő különleges világáról szeretnénk dokumentumfilmet készíteni, bemutatva természeti és kulturális értékeit. Víz alatti felvételeket és a madártávlatot jelentő helikopteres képeket egyaránt használva, biológusokkal, természetvédőkkel, etnográfusokkal és történészekkel együttműködve „térképeznénk” fel részletekbe menően a folyamatosan megújuló, környezeti kihívásokkal dacoló folyót.