A K. Petrys sokéves tevékenysége alatt kiterjedt kapcsolati hálót alakított ki a magyarországi kortárs művészeti szcénában. A velünk együttműködő művészekkel szokatlanul jó bizalmi viszonyban állunk. A K. Petrys kereskedelmi tevékenységet soha nem folytatott, ugyanakkor több nagy képzőművészeti projektet, kiadványt, nagy csoportos kiállítás sorozatot valósított meg az elmúlt tizenegy év során havonta megrendezett kiállításai mellett. Ezzel a tevékenységgel egyedülálló a magyar művészeti szcénában. A K. Petryséhez hasonló működést csak normatív támogatással rendelkező intézmények végeznek ma Magyarországon. Ezt a kapcsolati hálót felhasználva szeretnénk tíz művész megnyitóját bemutatni ebben a projektben. Minden kiválasztott alkotóról szeretnénk két kb. 5 perc hosszúságú kisfilmet elkészíteni. (Ez összesen 20 kisfilmet jelent). Az egyik elsősorban az alkotót, a személyt, a gondolkodásmódját, a művészi attitűdjét helyezi a középpontba, a másik inkább néhány konkrét műre koncentrálna. A projektben részt vevő művészek: Ádám Zoltán, Bernát András, drMáriás, Duliskovich Bazil, Csurka Eszter, Minyó Szert Károly, Soós Tamás, Swierkiewicz Róbert, Szigeti Tamás és Tóth Andrej. A K. Petrys által szervezett kiállítás-megnyitókon mindig van társművészeti – legtöbbször zenei – program. Megnyitóink egyben előadóművészeti és társadalmi események, olyan alkalmak, melyek megismételhetetlenek. Ezért is érezzük fontosnak, hogy ezeket az eseményeket mozgóképben is rögzítsük. Minden megnyitónkon professzionális fotós is dolgozik, de a fényképek mellett egyre fontosabbnak látjuk a mozgóképes rögzítést. A megnyitókon a társművészeti esemény és a megnyitóbeszéd rögzítése mellett néha mini interjúkat is készítünk a közönséggel. Célunk az, hogy ezeket a megnyitókat rögzítsük és legalább 10 (2x5) perces kisfilmekben bemutassuk ezen események hangulatát, ugyanakkor a művész is megnyilatkozik a filmekben és beszél a kiállított anyagról, kvázi rövid tárlatvezetést tart, melyből kiderülhet egy-egy mű mögött meghúzódó személyes elem. Ezek a kisfilmek olyan pillanatokat is archiválnak, melyek a későbbi művészettörténet számára hasznos forrást biztosíthat, táplálják a digitális emlékezet archívumát.