„Áldom a Teremtőt” Portréfilm László Gyuláról. László Gyuláról készített portréfilmem, a ki- és beteljesítő emberi élet példázata, felmutatandó mintája szeretne, akarna lenni. A huszadik század összes kataklizmáját, sorsfordító háborúkat, forradalmakat, a Létrontás teljességét élte át Ő és a László család, úgy, hogy megtudtak, meg tudott maradni Embernek. A film párhuzamos szerkezetében elhangzó szöveg részleteket a László Gyula által írt, az „1910.ben születtem”, az „Árpád népe”, a „Szent László-legenda középkori falképei”, valamint a „Nagyszentmiklósi kincs” című könyveiből válogattam, szerkesztettem. László Gyula munkásságát a teljesség igényével is csak „hiányosan” lehet bemutatni, mert a ki- és beteljesítő élete során elvégzett munkássága, olyan sokrétű színes és részletes, hogy annak bemutatása szétfeszíti a kétrészes film, adott idő keretét. László Gyula egy olyan Ember, aki a Teremtőtől, a szülőföldtől (Erdély-Székelyföld), a családtól kapott lehetőséggel élt és élt, adott és adott, szolgált és szolgált. Tudós volt, művész volt, egyetemi tanár és előadó volt. Közéleti ember volt, nagyon gazdag és kiterjedt baráti kapcsolata volt a legkülönbözőbb kortárs szellemi és művészeti műfajokban dolgozó alkotókkal. Filmem a régész professzort, a művészt, a családját és Hazáját, benne Erdélyt-Székelyföldet rajongással szerető Embert kívánta megrajzolni, aki minden megpróbáltatás mellett, megtartotta hitét a Teremtőben.