Világszínvonalon a magyar tudomány tudományos-ismeretterjesztő film, amely a fantasztikum határait súrolja...

Talán túl hivatalosan hangzik történetünk eleje:

"A Lendület olyan kutatásfinanszírozási modell, amely az akadémiai kutatóhálózat és a hazai egyetemek versenyképességének növelése mellett a kutatói utánpótlás biztosítását is elősegíti "

Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondta ezeket a szavakat arról a programról, melyet 2009-ben indítottak el, fiatal kutatók hazacsábítására, itthon marasztalásra. A kiválasztott fiatalok nemcsak kivételes tehetségek, hanem kivételes lehetőségeket is kaptak hazatérve. Anyagi és emberi erőforrásokat.

Jelenleg 65 Lendület-kutatócsoport működik: 39 az Akadémia kutatóintézet-hálózatában, 26 pedig az egyetemeken. Az új tudományos szellemi műhelyekben összesen csaknem 130-an végeznek nemzetközi mércével mérve is meghatározó felfedező kutatásokat.

Filmünkben beszélhetnénk enzimekről, fehérjékről, molekuláris biológiáról, tranzisztorokról vagy éppen a páncélos dinoszauruszokról. De ugyan hányan értenék meg a tudományos fejtegetéseket? Az már érdekesebben hangzik, hogy ugyan miért tépkedi ki szemöldökét egy egészséges férfiember, aki ráadásul kutató tudós? Vagy tudnak-e segíteni, és ha igen mikor a gyermekkori cukorbetegségen? Miért eteti egy biológus műhernyóval a madarakat? Miért költözik haza 18 évi külföldi kutatás után egy kutató? Hogyan válik egy sci-fi főszereplőjévé a magyar víruskutató?

Sorolhatnám tovább az izgalmas témákat, melyeket azok a fiatalok mutatnak be, akik már hazatértek. Kaptak pénzt, paripát, fegyvert és azt nem félnek használni. Pozitív hősök, akik bejárták a tanulás rögös útját, megízlelték a külföld édes-keserű kenyerét és most a szívük mellett egy felkínált lehetőség is hazahúzta őket. Nem érthetetlen szavú szobatudósok ők, hanem családanyák-apák hétköznapi gondokkal, különböző zenei kultúrákért rajongó ifjak, vagy a sportban ellazuló hétvégi focisták. Ők a főszereplőink. Okos, céltudatos fiatalok, akik nem állhatnak meg, nem állhatnak le, hiszen a tudományos világ ismét egy olyan robbanást él át, ahol- aki leáll-lemarad. Pörgős, színekkel teli, izgalmas fiatalokat ismerhetünk meg, olyan képi világgal, amely nem a számítógép monitorát célozza meg, hanem a való világból hozza a tudományos példákat. Ma az egyetemi oktatás egyik legfontosabb kérdése, vajon lesz-e természettudományos utánpótlásunk? Célunk, hogy elhitessük, van értelme az ilyen irányú tanulmányoknak, és nem csupán a régmúlt híres tudósaival büszkélkedhetünk: a „nagyok" itt élnek közöttünk.