Oktató jellegű ifjúsági kisfilm Voltaire: Candide c. könyvének népszerűsítésére. (Egyúttal TV sorozat pilotjaként is funkcionálhat) A film elején Voltaire konferálja fel Panglosst, a filozófust, akinek előadás-sorozata bevezetőjén ülünk, ahol elmondja, hogyan fog minket átformálni boldog, optimista emberekké. Segédanyagunk az általa írott motivációs könyv, mely az oktatófilm világában összemosódik/ azonosul Voltaire Candide-jával. A szónoklatot (a Pangloss mögötti kivetítőn) montázs kíséri, mely Candide átértelmezett kalandjaiból (tehát a lehetséges sorozatból) emel ki jeleneteket, melyek illusztrálni hivatottak Pangloss szavait, de valójában ellentmondanak neki. Az előadás világával valós időben is szórakozhatunk, pl jelentkezik egy hallgató (mondjuk Martin) aki ellenvetésekkel bombázza Panglosst, melyet Pangloss illogikus csúsztatásokkal hárít. Az előadás illúziója eltűnik egy romantikus jelenet erejéig: Candide és Kunigunda közötti idealisztikus, szerelmes párbeszéd a jelen és jövő csodálatosságáról. Ismét az előadás világában: kitárul a terem ajtaja, katonák rohannak be és Panglosst bilincsben viszik el. Ő még kiabál híveinek, bizonygatva hogy mindez így a legjobb, ne adják fel az optimizmust. Az egyes jeleneteknek nem kell egybefüggeniük annál jobban, mint ahogy érzetre a szónoklat egybeköti őket. - Pangloss szónoklatából kiemelendő részek az eredeti Voltaire szövegből: Bizonyos (…) s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragjuk őket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belőlük. Vajon nem az-e a tanítvány létének egyértelmű célja, hogy mestereitől a lehető legtöbb bölcsességet magába szívja? Miért él a polgár, ha nem azért, hogy megválasztott, bölcs képviselőit hűen kövesse? Nem akkor teljesedik-e ki leginkább az ember, ha kicsinyes aggodalmait félretéve felismeri körülményei nagyszerűségét? Előadássorozatom végére érteni fogod, hogy mit jelent! – mondja Pangloss a film közepén. Nincs szükség rózsaszín napszemüvegre, sem sanyargató önfegyelemre. Csupán kövessük együtt egy figyelemreméltó fiatalember kalandjait, aki már megtanulta hangsúlyozni a pozitívat és kiiktatni a negatívat, és örökre otthagyhatod a két pólus között tengetett életet. A reveláció pillanata akkor fog lecsapni rád, amikor megérted mennyi erőfeszítés, tanulás, tehetség és kitartás szükséges ahhoz, hogy minden pillanatot optimistaként élhess meg. Találkozhatunk majd számos megtévedt lélekkel, akik szem elől veszítették a legnagyszerűbb filozófiát, miszerint minden világok legjobbikában élünk, hiszen a Határtalan Hatalmú Teremtő nyilvánvalóan nem adhat szerető gyermekeinek a Legtöbbnél kevesebbet.