Cselekvő hit A kolozsvári Wallenberg. Járosi Andor evangélikus pap 1926-ban, az első világháború és a magyarokat megnyomorító trianoni béke után kezdte el Kolozsvárott aktív lelkészi munkáját. Itt kezdődött az a csekevő soha nem fáradó hivatás, a lelkészé, aki nemcsak újra szervezte a szétzilált gyülekezetet, de szociális érzékenységgel segített a rászorulókon, árvákon, özvegyeken, szegényeken és kitaszítottakon. 1931-ben kapcsolódott be a már szerveződő erdélyi szellemi életbe, Reményik Sándor ki legjobb barátja volt bevezette az erdélyi írók közösségébe jelesül az Erdélyi Helikon tagja lett 1934-ben, Tamási Áronnal, Kós Károllyal, Bánffy Miklóssal gyakori vendége lett a Kemény kastély marosvécsi összejöveteleinek. Cikkeket írt különböző lapokban így az Erdélyi Helikonban is. Vészterhes idő újra. Kolozsvári esperesként tiltakozott a fasizmus és a zsidók elhurcolása ellen. Ebben az időben prédikációi a regnáló hatalom képviselőinek szemet szúrt, megfigyelt és fenyegetett lett. Tántoríthatatlan volt: segített a zsidókon, s ebben felesége Brandt Laura, hű társa és segítője volt. Hamis keresztleveleket állított ki, mentesítéseket járt ki, lakásában egy zsidó kislányt, Kádár Annát és időnként ha a helyzet diktálta, más személyeket is bujtatott. Bejárt a gettóba barátjához Karácsony Benőhöz, a gettóban elhunytakat tisztességgel eltemette az izraelita temetőben. Romániában 1944. augusztus 23-án megfordult a háború, így már októberben Kolozsvárra érkeztek a legnagyobb bombázások közepette a szovjet csapatok és ezzel együtt az NKDV is Járosi Andor esperest október 13-án hurcolták el az oroszok több ezer kolozsvári magyar férfi társával egyetemben, a templom elöl, egy szál utcai ruhában. A magnyitogorszki táborba került(Cseljabinszki terület) ahol 1944. december 26-án elhunyt. A magnyitogorszki tömegsírban nyugszik, ő akit feledni nem lehet és nem szabad, mert élete lélekmegtartó példa volt és marad. Járosi Andor életét és szidómentő tevékenységét az Amerikában élő, de kolozsvári helytörténettel foglalkozó író, kutató Lőwy Dániel hozta először részletesen nyilvánosságra, és ő volt aki felterjesztette Yad Vasem címre feleségével együtt. A címet a Járosi házaspár 2000-ben kapta meg és 2005-ben lányuk Járosi Margit vehette át az evangélikus templomban tartott ünnepségen.