Mottó: Történetünk a jelenben játszódik, ám a múltra emlékezik. 2014-ben 100 éve lesz, hogy kitört az I. világháború. Vajon mi az a csáberő, amely olasz diákot, osztrák munkást, szlovén tanárt vagy magyar tábornokot arra sarkall, hogy nyári szabadságából legalább egy hetet a Karni Alpok egy-egy pontján, lapátot és csákányt ragadva, nehéz fizikai munkát végezzen? Dr. Holló József altábornagy 17 éve vág neki nyaranta a nagy kalandnak, így tervezi ezt 2013-ban is. Filmünkben őt kísérjük el a Plöcken-hágó környékére.

Dr. Walter Schaumann osztrák ezredes 1973-ban alapította a Dolomiten Freunde nevű egyesületet, amelynek célja az egykori olasz-osztrák-magyar frontvonal kb. 600 km hosszú szakaszának feltárása volt. Ebből napjainkra kb. 300 km-t sikerült befejezni, amely egyfajta hadi tanösvényként túrázók tízezreit vonzza évente a magas hegységbe. Fizetség a munkáért nem jár, sőt költségeit mindenki maga fedezi. Ennek ellenére a 2013-as turnusok minden helye foglalt. Miért fontos ez nekünk, magyaroknak? A Monarchia hadseregében több százezer magyar harcolt ezen a frontszakaszon. Mi a 46. szegedi ezred nyomát kutatjuk, akik éppen itt küzdöttek a hágó környékén. S miközben bemutatjuk a Kleiner Pal hegyen folyó feltáró munkákat, megismerkedünk az egykoron itt harcolt egység történetével, azokkal a nagypolitikai, katonapolitikai eseményekkel, amelyek nyomán az Alföldi, magyar katonák kénytelenek voltak számukra idegen, magas-hegységi környezetben helytállni és a hadi események azt mutatják, nem vallottak szégyent. Már az ezred olasz frontra kerülése is egy logisztikai bravúr, hiszen Galíciából dobták át őket, több mint 1000 km-es távolságból, a Monarchia 5. hadseregének részeként. A figyelemmel kísért 46. ezred 3. zászlóalja a Plöcken-hágótól délre, mintegy 40 km-re az elhíresült Isonzói csatákban vett részt. Ők Boszniából, Avtovacról érkeztek az olasz front Isonzó menti szakaszára. Akkori parancsnokuk, az olasz származású Paul Rizetti alezredes parancsnoksága alatt, hatalmas elánnal vetették küzdelembe a zászlóaljat és így sikerült megállítani az ellenség első heves támadásait. Szomorú tény, de egy olasz mesterlövész kiszúrta Rizettit és egy szívlövéssel végzett vele. Emléktáblája ma is megtekinthető a parancsnok elhalálozásának helyszínén. Sikerült felkutatnunk egy későbbi zászlóalj-parancsnok, Diendorfer Miksa ezredes 3 unokáját-ebből egy magyar, egy ausztrál, egy pedig osztrák állampolgár - akik maguk is lelkes őrzői a családi emlékeknek és szívesen részt vesznek a film munkálataiban. Az egység a szlovéniai Kobarid városka (egykoron Caporettó) környékén, a Mrzli vrh hegyen vívta csatáit, ahol számtalan emlék őrzi nyomaikat. Máig fennmaradt kavernáik vallanak azokról az embertelen körülményekről, ahol élni és harcolni voltak kénytelenek. Minden év augusztusában Mária napkor, ökomenikus istentisztelet keretében emlékeznek meg a szlovén szervezők a Diendorfer nevét viselő kápolna kavernánál az egykoron itt harcolt és életüket áldozó harcosokra. Az ünnepség társadalmi jellegű, ahol nemzetiségre való tekintet nélkül jelennek meg az egykoron szemben álló népek fiai, hagyományőrzők, kutatók és egyszerű emlékezők is. A Diendorfer leszármazottakkal, a 46.ezred történetét kutató szegedi Meritum Egyesület tagjaival veszünk részt az eseményen és idézzük fel az itteni harcokat. A környéken szinte minden az egykori harcokról szól, jól megőrzött építészeti emlékek, konzervált hadállások, hivatalos és magán un. garázsmúzeumok adnak lehetőséget az egykori események attraktív képi bemutatására. Filmünkben kísérletet teszünk egy késői kegyeleti aktus lebonyolítására is. Diendorfer ezredest 1951-ben internálták Jászapátiba, ahol 1952-ben elhalálozott. A helyi anyakönyvekben nincs nyoma temetési helyének, bár a Halotti anyakönyv, amely a család tulajdonában van, ezt a községet nevezi meg az eltemetés helyéül. Élve a modern technika adta lehetőségekkel valamint a Hadszíntérkutató Csoport szakmai hozzáértésével, megkíséreljük feltárni sírját és emléket állítani ott.