A magyar alma 100%
Magyar alma
Ismeretterjesztő dokumentumfilmünk a mindig kiemelkedően teljesítő magyar mezőgazdaság szereplői segítségével keresi a választ arra, hogyan és miért került válságba a magyar almatermesztés, milyen megoldási lehetőségei vannak a megújulásnak.
A fontosabb almatermő régiókban szakemberekkel, gazdákkal, feldolgozókkal, értékesítőkkel beszélgetve mutatjuk be, hogyan lehet(ett) megújulni, megmaradni, fejlődni. Közben megismerjük a magyar almaágazat történetét, az új termesztési technológiákat,a különböző fajtacsoportokat, tárolási tereket, a nemesítés új irányait s bemutatjuk a magyar fogyasztók kedvenc fajtáját: a jonatánt is.
Évente 30 kiló almát eszünk meg, amely világszinten is kiemelkedő szám. Nem is csoda, hiszen Magyarországon már 1930 - ban tudatos almatermesztés kezdődött. Az ötvenes - hatvanas években, az állami gazdaságok idején 12.8 millió almafa volt az országban, a termelés ekkor közel a tízszeresére nőtt.
A nyolcvanas évek világpiaci változásai miatt a hazai almatermesztés is bajba került, de az igazi válságot a szovjet export elvesztése okozta, ennek hatására itthon 40% - al kevesebb földterületen teremhetett alma. Az állami gazdaságokból magánbirtokok, vagy elhagyatott földek lettek. (A szabolcsi területeken például szinte mindenki az almából élt, így egyértelművé vált, a megmaradáshoz magántermelőként kell új utakat keresni.)
Közben a fogyasztási szokások is jelentősen megváltoztak, változnak ma is. A vásárló mindig friss,hibátlan almára vágyik. A friss gyümölcshöz pedig hűtőházak, új tárolási technikák kellenek. A selejtes almából ipari vagy léalma lesz, s mivel a különböző élelmiszeripari termékek miatt egyre több léalmára van szükség, sok gazdának nem érdeke étkezési almát termelni, emiatt sok az elöregedett ültetvény az országban.
A különböző fajtákat is egyre többen keresik, s mivel legtöbbjüket alig ismerik a termelők, meg kell tanulniuk gazdaságosan bánni velük. A fogyasztók átlagosan csak három - négy almafajtát ismernek, de a jonatán még mindig kedvencük, hiszen legkiválóbb téli alma fajtánk, amely novembertől januárig érik. Nemcsak a gazdáknak, a szakembereknek is új irányokat kell keresniük: ellenálló fajtákat kell nemesíteniük, amely a termékpálya minden résztvevője számára megéri.
Filmünkben több nézőpontból vizsgáljuk meg az almatermelés problémáit, bemutatjuk az új technológiákat, közérthetővé tesszük a száraz mezőgazdasági fogalmakat, körképet adunk a magyar almatermesztésről: hol a helyünk Európában és a világban.
A magyar mezőgazdaság, gazdaságunk egyik alapja. A magyar földön való termelés pedig a társadalom egyik megtartó ereje. Célunk, hogy aki magyar almába harap, érezze, mennyi odafigyelés, tanulás, gondoskodás kell ahhoz, hogy a magyarok kedvenc gyümölcsét a kezében tarthassa.
pályázati adatok
- partner
- Mihályfy Borbála
- pályázat típusa
- Kollányi Ágoston
- pályázat éve
- 2012
- támogatás összege
- 7 840 000 Ft
alkotók
- műfaj
- ismeretterjesztő
- rendező
- Tősér Ádám
- forgatókönyvíró
- Tősér Ádám
- szerkesztő
- Somody Ildikó
- operatőr
- Szepesi Dávid, Győri Márk
- vágó
- Batka Annamária
- riporter
- Somody Ildikó
- hangmérnök
- Beke Attila
- technikus
- Benkő Marcell
gyártási- és produkciós adatok
- produkciós iroda
- Borbálafilm Produceri Kft.
- producer
- Mihályfi Borbála
- gyártásvezető
- Cselovszki Zoltán
- gyártás tervezett ideje
- 2013.05.01-2014.07.31
- forgatás tervezett befejezése
- 2014.07.01
- forgatási helyszínek
- Gödöllő
Fehérgyarmat
Budapest - utómunkák
- Studio 42/B
technikai adatok
- masteranyag
- HD
- játékidő
- 52
forgalmazási adatok, díjak
- fesztiválok, díjak
- Magyar Filmhét 2014
- televíziós sugárzások
- Duna TV - 2014.09.08