Metta Victoria Fuller (1831-1885), amerikai írónı nyomán írta: Gyulai Liviusz

Bandika 8 éves korában (szülinapjára) kap egy naplót. Ebben a naplóban örökíti meg a kisfiú családja, környezete (a XIX. századi Amerika) izgalmas, „mozgalmas” életét. Bandika egy átlagos amerikai család egyáltalán nem átlagos tagja – családja, környezete istencsapásként éli meg jelenlétét… …pedig ő mindig csak jót akar…

Naplója hajmeresztő kalandjait örökíti meg. Amiből az is kiderül, hogy ez a rosszcsont nem egy esetben kora társadalmának képmutató, hazug világnézetének, erkölcsének ad egy pofont, s helyére teszi a dolgokat… A napló bemutatja, hogy Amerika és egyáltalán a XIX. század egy izgalmas, sokrétő kora volt az emberiségnek – a technika hihetetlen fejlődése, Amerika életterének sokszínősége biztosítja a filmsorozat gazdagon motivált hátterét, reményeim szerint. (Indiánok, négerek, cowboyok, hajósélet a Missisipin, Barnum cirkusz, Buffalo Bill, Blondin kötélen átmegy a Niagara fölött, gızvasút, ünnepek, stb.)

Szóval, Bandika naplót kap, s mivel nem tudja, hogy kezdjen hozzá, felfeszíti nővére szekrényének fiókját, s kimásolja a féltve őrzött napló egyik oldalát, kompromittálva ezzel nővérét, s környezetének némely tagjait… (Bandinak 3 nővére van, egy papája, egy mamája, Tinti a jóságos házvezetőnő, Betty néni és Sam nagybácsi, igen gazdagok, és, persze, sok a lánykérő, szomszéd, barát, és az ismeretlenek Amerikában…)

A TV-sorozat, természetesen, az eredeti műtől kellő elrugaszkodással készül, tele anakronizmussal, hasznos szórakozást nyújtava Bandika mulatságos kalandjain keresztül.