A történet ott kezdődik, ahol a sorozat már korábban elkészült utolsó epizódja, A szép méregkeverő, befejeződött. Párizsban vagyunk, XIV. Lajos uralkodásának idején. Brinvilliers marquise-t, a könyörtelen sorozatgyilkost halálra ítélték, és az ítéletet hatalmas tömeg szeme láttára végre is hajtották. Sorsa azonban nemhogy elrettentette volna az előkelő dámákat a bűntől, de inkább divatba hozta azt a szalonok világában. Egyes méregkeverők hihetetlen vagyonokra, és befolyásra tettek szert. A szóbeszéd szerint terjedt a fekete mágia, a szerelmi varázslat, majd megmagyarázhatatlan halálesetekre is sor került. La Reynie államtanácsos kapott megbízást a bűnösök előállítására, és elítélésére. Így alakult meg a nép által csak Tüzes Bíróságnak nevezett testület. Hamarosan letartóztatási hullám indult, majd kezdetét vették a kínvallatások. Egyre szörnyűbb gaztettekre derült fény, és egyre előkelőbb neveket viselő elkövetők kerültek gyanúba. De ide már La Reynie keze nem érhetett fel: a szálak egészen a király közvetlen környezetéig vezettek. Pedig ezen a ponton jutott az általa vezetett testület a legförtelmesebb bűnök megismeréséhez: fekete mise, ördögimádás, és csecsemők feláldozása. A vágy, a kapzsiság, és a féltékenység által hajtott előkelőségek semmitől sem riadtak vissza céljaik elérése érdekében. A királyi igazságszolgáltatásban feltétel nélkül hívő, a földi bűnöket és büntetéseket jól ismerő La Reynie államtanácsos a vallatások és szembesítések során egy számára idegen, és felfoghatatlan világban találja magát… A loudun-i ördöghajsza Ez a történet az előzőekhez képest kevésbé drámai, mint inkább mulatságos – természetesen a mai néző szemével figyelve az eseményeket. A helyszín egy nyugat-franciaországi kisváros Orsolya-rendi kolostora, ahol négyszáz évvel ezelőtt különös ördögjárás borzolta a kedélyeket. Nincs mit tenni, specialistát kell hívni! Így érkezik Loudonba Pierre Barré, a nagy tapasztalatú exorcista, aki ismeri az ördögökkel való kapcsolatteremtés minden fortélyát. Az ügy iránt a világi hatóságok is érdeklődést mutatnak, Barré tehát előttük tart bemutatót ördögűző tudományából. Két apáca testében lakozó démont is sikerül szóra bírni: ezen „vallomások” alapján terelődik a gyanú Grandier abbéra, a helyi plébánosra. Ő korábban értekezést írt a papi nőtlenség ellen, és életvitelével nem tagadta meg az ebbéli nézeteit. Egymás után csábította el a környék csinos asszonyait, és leányait – így szerezve mind több és több ádáz ellenséget magának, a hölgyek befolyásos rokonai körében. Az abbé ellen irányuló támadások azonban sikertelenek maradnak, mindaddig míg a helyi zárda falai közé be nem költözik egy sereg démon. A habzó szájú, vonagló testű nővérek szörnyű látványa –bár vallomásukat később visszavonják - végül máglyára juttatja a sármos Urbain Grandier-t…