Ughy Szabina művének középpontjában napjaink aktuális kérdései állnak: hol vagyunk otthon, megtalálhatjuk-e önmagunkat a saját hazánk határain túl, illetve mivel tartozunk az itthon maradottaknak. A legfőbb kérdés azonban az, hogy mikor válunk igazán felnőtté. A gránátalma íze hangjáték első három része Cataniában játszódik. A főhős, Barbara anyagot gyűjt egy készülő útikönyvhöz, de ehelyett egyre inkább belefeledkezik a „dolce vitá”-ba. Az erasmusos egyetemisták és az olasz amorózók világát bemutató rész könnyedségét a mű második fele ellensúlyozza. Anyja ugyanis hazahívja a lányt, fájdalmas hírt kell közölnie vele: rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nála. A hangjáték címe erre a kettősségre utal. A mitológiai történet szerint Hádész elrabolta Perszephonét, majd megetetett vele hét szem gránátalmamagot, ezért Perszephonénak az év harmadát az alvilágban kellett töltenie, távol édesanyjától, Démétértől. Az anya(föld) és egy második, választott otthon közötti ingázás a rendszerváltás idején születetteket igencsak jellemzi, ezért a mű generációs regényként is felfogható. Barbara hazatérve a negyedik részben szembesül múltjával és a komor valósággal. Egyszersmind lehetősége nyílik arra, hogy magába nézzen, rendbe tegye a múltját, mint a lakásukat, ami üresen maradt, amíg az anyja kórházban volt. Mintha nem is csak Barbara édesanyján végeznék el a szükséges vizsgálatokat és a műtétet, hanem a kettejük kapcsolata is átesne egyfajta életmentő beavatkozáson. A történet 5, egyenként 24 perces folytatást ad ki. A szereposztás különlegessége, hogy az anya-lánya szerepet Bánsági Ildikó és Gáspár Kata alakította. A hangjátékot Schnell Ádám rendezte. A sorozathoz a zenéket Oravecz Péter szerezte.