A történet helyszíne Lyukóvölgy. A főszereplő egy 50-es éveiben járó férfi, aki közmunkás fizetéséből tartja el a feleségét és gyermekeit. Mivel a környéken csak földutak vannak, ezért sokszor nagy a sár. A családnak nincsen sok váltás ruhája, így teljes ruhatárukat 2-3 naponta ki kell mosniuk. A vizet a közeli kútról hozza a családfő. A férfi kezdetben lakonikus beletörődéssel végzi a munkáját, hordja a vizet, neveli a gyermekeit. Egyik vízhordás alkalmával azonban furcsa ötlet jut eszébe: betörhetne egy idős házaspár garázsába. Az idő múlásával egyre elkeseredettebb és új terveket talál ki, amely során már nem riad vissza az erőszaktól sem. Továbbra sem kedvez neki a szerencse: átverik pénzzel a munka során, a kisfiának új cipőt kell venniük, egyre kevesebb a pénze neki pedig újra és újra el kell mennie vízért. A belső feszültség növekedésével már a gyilkosság gondolata is megfogalmazódik a fejében. Végül úgy dönt, megteszi. Mielőtt elindulna véghez vinni a tervét, egyszer csak belép a szobába a felesége és megint arra kéri, hozzon vizet, mert mosni kell. A férfinél elszakad a cérna. Innentől nem látszik mi is történik valójában. Ordítás, csapkodás hallatszik, földszórás, majd felcsapó lángok jelennek meg. A nő hazaér, megtalálja a férfit és megkérdezi: Hoztál vizet? A férfi azt válaszolja: Nincs víz, de ne aggódj, már szennyesünk sincs. Kiderül, hogy végül is nem tört be a házba, nem gyilkolta meg az öregeket, inkább az összes ruhájukat felhasogatta és felgyújtotta.