Mészáros Márta az első magyar rendezőnő és az első nő, aki megkapta az Arany Medve díjat Berlinben és generációjának egyik utolsó képviselője. Színes személyisége és gazdag életútja több dokumentumfilm anyagául szolgálhatna, mégis eddig egy sem készült róla. Unokái ezt a hiányt igyekeznek pótolni egy nagyon intim és személyes portréfilmmel. Elsősorban nem Márta életművét szeretnénk bemutatni, hanem láttatni szeretnénk azt a jelenséget, ami lehetővé tette, hogy 60 éven át 26 nagyjátékfilm és számos dokumentumfilm szülessen tőle. Ez a jelenség pedig nem más, mint az évtizedeken keresztül, tűzön-vízen át, különböző akadályokkal és az idő múlásával dacoló alkotóvágy, amely egy dinamikus, izgalmas és a végletekig kitartó személyiség, Mészáros Márta sajátja. Ez a kitartás és alkotóvágy az, ami a mai napig hajtja, és ami erőt ad neki az élet egyik legnagyobb kihívásával, az öregséggel szemben. Közelítve a kilencvenhez, balesetek és betegségek után még mindig dolgozni, alkotni akar. Márta élete, munkássága önmagában egy lenyűgöző történet: szovjet árvaként került vissza Magyarországra 13 évesen két húgával Lórival és Valival. Jóformán egyedüli nőként tanult Moszkvában rendező szakon, az első nők között alkotott a filmiparban Magyarországon a kommunista éra alatt, olyan témákat feszegetett filmjeiben, amik akkor még tabunak számítottak, felhívva ezzel nemcsak a belföldi, hanem a külföldi szakma figyelmét is. Dokumentumfilmünk alapkoncepciója, hogy minél közelebbről és őszintébben mutassa meg Márta személyiségét, küzdelmét az öregkorral, betegséggel, alkotói válsággal. Húgaival korán elváltak útjaik, amikor Márta Moszkvába ment tanulni. Most mégis, mindannyian túl a nyolcvanon együtt élnek. Megható, ahogy segítik Mártát a felépülésben, de kapcsolatuk korántsem konfliktusoktól mentes. A család, az unokák mind fontos szerepet töltenek be Márta életében, ez is fontos részét képezi a filmnek. ------------------------------------------------------------------------------------- Márta Mészáros was the first female Hungarian film director and the first woman to be awarded the Berlin Film Festival’s Golden Bear prize. Although her colourful personality and rich life could provide material for several documentaries, none have been made yet. Her grandchildren are now trying to fill that gap with a very intimate and personal portait. Our objective is not to present Márta’s oevre so much as to shine a light on the quality that enabled her to make 26 feature films and several documentaries over the span of 60 years. The quality in question is a desire to create so strong that it upheld her through thick and thin and withstood decades of obstacles and the passing of time itself – a personality trait of a dinamic, exciting and extremely resilient woman such as Márta Mészáros. Her resilience and her desire to create is what continues to keep her going in the face of the greatest challenge of them all, old age itself. Pushing ninety, after surviving several accidents and illnesses, she still wants to work and create. Her life and work are fascinating in and of themselves: she was brought back to Hungary at the age of 13 as a Soviet orphan, together with her two younger sisters, Lóri and Vali. She was close to being only woman studying to be a film director in Moscow, and the only woman working as a director in Hungary during the Communist era. She tackled the taboos of the era, and her work caught the eye of professionals at home and abroad. Our documentary aims to show Márta’s personality as honestly and as closely as it is humanly possible, including her fight with old age, sickness and with a creative block. Although she and her sisters have gone their separate ways since Márta attended university in Moscow, now that all of them are past eighty, they have moved in together. It is touching to see them support Márta’s recovery, but their relationship is far from being without conflicts. Her family and her grandchildren also have a big role in Márta’s life, and in the film too.