Hatalmas vásznai olyanok, mintha egy csodásan fotografált, drámai tartalommal teli, színes, szélesvásznú film kimerevített kockáit látnánk, portréi, mintha egy komoly tartalommal bíró dokumentumfilm képkockái lennének. A kor nagy „szociológusa” volt, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője.Ebből az aspektusból, képeinek keletkezése tükrében tárja fel kreatív-dokumentumfilmünk dramatizált jelenetekkel Munkácsy Mihály életének fontosabb állomásait:

1. epizód: Békéscsaba, Budapest, Bécs, München, Düsseldorf

A film a festő temetésének leírásával kezdődik:„1900. május elsejének éjszakáján egy németországi magánszanatóriumban meghalt egy magyar festő: Munkácsy Mihály.Kilenc nap múlva temették Budapesten. Temetése nem a halottnak kijáró gyászszertartás volt. A halhatatlant ünnepelték.Jelen voltak a kormány és Budapest képviselői; miniszterek, a polgármester, talpig feketében, cilinderben.”

Lieb Mihályként született Munkácson 1844. február 20-án, ezt a nevét 1868-ig használta, majd Munkácsyra cserélte.Keresünk munkácsi lenyomatokat ottani gyerekkoráról.Szülei korán elhunytak, így nagybátyjához került Békéscsabára, aki 1854-ben asztaloshoz adta inasnak. Bemutatjuk csabai éveinek dokumentumait.14 éves korában Aradra ment, ahol nyomorban tengődött, így visszatért nagybátyjához. Megismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki tanítgatta, majd magához vette. Rekonstruáljuk a festészet irányába tett kezdeti lépéseit. 1863-ban Pestre ment, majd bécsi ösztöndíjat kapott. Felidézzük pesti korszakát és bécsi tanulóéveit. Következtek a németországi évek, és az első nagy siker, a Párizsi Szalon aranyérme (Siralomház)


2. epizód: Párizs, Budapest, Békéscsaba

1874. augusztusban házasságot kötött Cécile Papier-val. A sok európai várost érintő nászút egyik állomása Békéscsaba volt, ahol műtermet rendezett be, ekkor készült a Poros út I. A nászútnak a magyar vonatkozásait követjük végig képeivel és az ihletet adó tájakkal, emberekkel. Felépült főurakhoz is méltó párizsi palotája. A Milton meghozza 2. Párizsi Szalon aranyérmét.
1881-ben Elkészült a Krisztus Pilátus előtt.
1882-ben Budapesten nemességet kapott Ferenc Józseftől.
1884-ben megfestette Hajnald Lajos kalocsai érsek, valamint Liszt Ferenc portréját. Fontos barátság szövődött hármuk között. A kalocsai érsekségen ma is őrzik főleg felesége és az Érsek levelezését.1886-ban az Egyesül Államok elnöke, Grover Cleveland fogadja, Sedelmeyerrel együtt.
1891-ben hozzáfogott az akkor épülő Országház számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. A műhöz számtalan fotótanulmányt készített, ezek segítségével mutatjuk be ezt az izgalmas alkotói periódust.
1896. Az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatta be és részt vett a millenniumi ünnepségeken. Ez volt utolsó magyarországi útja.

„A város elcsendesedett. A Duna pesti oldalán megálltak a villamosok. .... A hatalmas menet végighömpölygött a sugárúton... Az Erzsébet körút 44. számú házának első emeleti erkélyén egy ősz szakállú úr állt: a magyar irodalom nagy öregje, Jókai Mór. Kalaplevéve nézte az odalent elhaladó menetet.”