„Minden elrendezve!” –szól a rendkívül szűkszavú sürgöny szövege, melyet a bécsi udvarban a császár kézhez kap. Nem sokkal korábban, arról szólt az értesítés, hogy a Monarchia második embere, Rudolf, a trónörökös, nem teljesen tisztázott módon elhunyt. A tragédia a Bécstől nem messze fekvő mayerling-i vadászkastélyban történt, és a másik áldozat a fiatal szerető, Vecsera Mária bárónő. A film első cselekményszála a drámai éjszaka eseményeire koncentrál: a szenvedélyesen szerelmes, Rudolfért a halált is vállaló lány, és a mélyen depressziós, a lelki összeomlás szélére jutó trónörökös utolsó óráit látjuk. Mindezt természetesem úgy, ahogy a hitelesnek tekinthető tanúk elbeszélték. A második történet vonal azt a zavaros kapkodást mutatja, amivel az udvar emberei, illetve a rendőrség próbálja a szálakat elvarrni, a történteket magyarázni, elfogadhatóvá tenni. A film harmadik eleme az a visszatekintés, melyben Rudolf a tragikus éjszakán visszaidézi az elmúlt évek eseményeit, mintegy naplószerűen felvillanó emlékképek formájában. Látjuk, amint papírra veti a gondolatait, majd az egészet végül a kandalló tüzére veti… Rögtön ezután halljuk a lövést, távolról, a személyzet egyik tagjának szobájából…