Évszázadok óta hagyomány, hogy a magyar nemzet legnagyobb búcsújárásán, a csíksomlyói búcsú zarándokainak sorában, a gyergyóalfalvi keresztalja halad az élen és ők az elsők, akik megérkeznek a Szűzanya lábához. Azért van ez így, mert 1567-ben, amikor János Zsigmond unitárius fejedelem megpróbálta a gyergyói és csíki székelyeket saját hitére téríteni a gyergyóalfalvi István pap mozgósítására indultak el az ellenkezők szembenézni a fejedelem seregével. Csatára nem került sor, mert a vezérek belátták, hogy értelmetlen a testvérháború, János Zsigmond serege pedig visszavonult, amit a mai napig Mária csodájának tartanak. 1949-ig még szervezetten vonultak a gyergyóalfalviak a Babba Máriához, majd a kommunisták betiltották a zarándoklatot. A gyergyói gyalogos zarándoklat hagyományának újraindítója Balázs József, gyergyóalfalvi festőművész, aki 1992 óta minden évben több száz gyalogos zarándokot vezet a csíksomlyói nyeregbe.