Kázmér rosszat álmodik, ezért felriad. Anyukája benyit, és megkérdezi, hogy mit álmodott. Azt - feleli Kázmér - hogy nem tudott felébredni, bármennyire is szeretett volna. Reggel Kázmér megbeszéli apukájával a történteket, és megkérdezi, hogy mit lehet tenni, ha valaki pont, hogy nem akar felébredni. Kázmér apukája elmeséli, hogy néha az emberek annyira szomorúak, hogy az alvásba menekülnek a problémáik elől. Ez egészen addig tart, amíg a szomorúság utol nem éri őket álmukban is, és kénytelenek felébredni. Kamilla az iskola előtt várja Kázmért, aki elmondja neki, mit tanult az apukájától. Megegyeznek abban, hogy Szkriptum már nagyon közel lehet az ébredéshez, mert rendkívül szomorúnak tűnt. Az iskolában Kázmér elkalandozik, amit Ági néni kiszúr, ezért feltesz neki egy matematika kérdést. Kamilla súgni próbál, de Ági néni észreveszi, így Kázmér kap egy fekete pontot. Amint hazaérnek az iskolából, Közbenjáró már ott várja őket, és indulnak is Másvárosba. Úton Szkriptum házához találkoznak Rémrendes Alajossal, aki valamilyen titokzatos okból kifolyólag múlt időben beszél. Közbenjárónak rossz előérzete támad. Szkriptum házában Don Zon és Cerka is hasonló élményekről számol be, Kofácska néni és Doktor Sosefáj mind múlt időben beszélnek. Don Zon azt is elmeséli, hogy megpróbálták a hangvillájával felébreszteni Szkriptumot, aki rövid időre magához is tért, de aztán nyomban visszaaludt. Közben Szkriptum egyre csak nyöszörög, Kázmér látja, hogy a szomorúság már biztosan utolérte álmában is. Végül egyszer csak felkiált, és felébred. Hirtelen úgy tűnik, mintha nem ismerné meg a barátait.