Mélyre nyúlnak a Mária-kultusz gyökerei a történelmi Magyarországon. István király a Boldogasszonynak ajánlotta fel országát és koronáját, a keresztények kéréseikkel a Szűz Anyához fordulnak, és neki adnak hálát. A különféle vallásbuzgalmi egyesületek, ezzel együtt a Mária kongregációk és a Mária-lány társulatok megjelenése az 1800-as évek végére és az 1900-as évek elejére tehető a térségben. Ebben az időszakban a Vajdaság harmincnyolc településén élt a Mária-lány hagyomány. A Mária-lányok tették ünnepélyesebbé a vallási eseményeket, a körmenetekben ők vitték a hordozható Mária-szobrot, a gyertyákat és a lobogókat. Ezt a kiváltságos feladatot kizárólag katolikus, elsőáldozásban részesült, erkölcsös lányok végezhették a férjhezmenetelükig. Hófehér ruhájuk Szűz Mária tisztaságát hirdette és hirdeti még ma is két nyugat-bácskai településen, Gomboson és Doroszlón. Az itt élt egykori Mária-lányoknak állít emléket, és tiszteleg azok előtt, aki még ma is őrzik ezt a hagyományt A Szűz Mária képmására teremtve című ismeretterjesztő film. Visszaemlékezéseken, néprajzi adatokon és megható személyes történeteken keresztül nyerhet betekintést a néző ennek az úgynevezett erkölcsi elitnek az életébe. Megtudhatja, településenként milyen hatásra változtak a viseletek, hol alakult ki előbb, és hol később ez a hagyomány, hogyan készül a doroszlói és a gombosi Mária-lány ruha és mit jelképez a kék stóla. Mindeközben Vajdaság legnagyobb zarándokhelyét, a délvidéki Csíksomlyónak is emlegetett doroszlói kegyhelyet is megismerheti. Kisboldogasszony napján az egész Kárpát-medencéből érkeznek hívek az itt található szentkúthoz.