AZ IDŐGYŰRŰ URA

 A hivatásos zenész, szenvedélyes pecás, amatőr természetbúvár és fanatikus tablet használó Varga Lívius egyáltalán nem az a zárkózott típus. Ám ahhoz, hogy használhassa a tabletjére letöltött különleges időutazás alkalmazást, el kell hagynia a civilizációt és néhány napra „be kell zárkóznia” a természetbe. Ideiglenes otthonait a Kárpátok magashegységi sziklavilágában, a Kárpát-medence egyik hatalmas tavának nádasaiban, valamint egy több száz éves faóriás lombjai között alakítja ki. A különleges alkalmazás segítségével ezekről a helyszínekről indul múltidéző utazásaira, hogy megpróbálja kinyomozni, ellesni és speciális kameráival rögzíteni, milyen lehetett a körülötte lévő élőhely évezredekkel korábban, milyen létezési trükköket, túlélési stratégiákat fejlesztettek ki az akkor és ma ott lakó élőlények.

 1. rész KAPASZKODVA

Az „időgyűrű ura” utazásának kiinduló állomása a Kárpátok „felhőkarcolója”, a Magas Tátra kopár csúcsrégiója, ahol a tomboló szelek, a rohanó vizek és az egykor gleccserek faragta meredek sziklák világában a kapaszkodás a létezés alapvető formája. A jégkorszakban itt találtak életteret a hegyvidék pionírjai, a sziklákon megtapadó, valamint a repedésekben megkapaszkodó, a szélsőséges körülményekhez alkalmazkodó növények. A tengerszemek, kárfülkék és törmeléklejtők világában vadászik mormotára a szirtisas, és járkál – leginkább ugrál – táplálék után a sziklavilág akrobatája, a zerge.

1. 2. rész SODRÁSBAN

A második epizódban „az időgyűrű ura” a Fertő-tó nádasaiból indul felfedező útra, hogy kinyomozza, honnan származik a körülötte lévő mérhetetlen mennyiségű víz. A vízcseppek útját követve kiderül, hogy az élet már a gleccserek olvadékvizében is megjelenik. A felszín alá beszivárgó vizek üregeket, barlangokat, különleges lények lakta élőhelyeket alakítottak ki. A sötétség birodalma valódi barlanglakók állandó, valamint „látogatók” és „vendégek” időszakos élőhelye. A patakok és folyók élőlényeit már évezredekkel korábban is a sodrás ereje, a mozgás tartotta életben. A vízi élőhelyek sajátja, hogy a létezés, a túlélés, a táplálkozás alapvető formája az alámerülés képessége. 

1. 3. rész RENGETEGBEN

A harmadik epizódban a mintegy hét évezredet átfogó időutazás egy jellegzetes kárpát-medencei középhegységi tölgyerdőből, egy több száz éves tölgyfa lombkoronájából indul. Az erdő többszintes, „emeletes” élőhely, ahol – legyen tűlevelű, vagy lombos erdő – a talajtól a lombkoronáig minden szint igazi táplálékforrás, ugyanakkor valóságos küzdőtér. Apró és termetesebb lakóinak éjjel-nappal meg kell küzdeniük - olykor egymással is - a táplálékért, a párjukért vagy csupán a fényért.