Szívlekvár 100%
„Figyelj, elmesélek neked egy életet" – Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár
az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is
egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi
Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa
édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett
volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni
áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény
vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az
Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra.
„Nincsen egyetlen emlék, mint ahogy nincsen egyetlen igazság sem, emlékek és igazságok
vannak, összekuszálódva és kibogozhatatlanul, egymás mellett, vagy akár egymást nem is
ismerve, úgy futnak ezek az utak, mint a repedések a szikladarabon, ha lecsap rá a kőtörő
kalapács”.
A valós események és a személyes elbeszélés alapján megírt történetfolyam öt generációról
mesél. Van itt szerelem, és háború, éhezés, ország és családépítés és Szibéria. A sok mesétől
a történet kezdetekor még aprócska kisfiú a regény végére már 240 centisre nő meg. A
szavak hatalma meglepően nagy: a történetek gyógyítanak.
A valós események és a személyes elbeszélés alapján megírt történetfolyam öt generációról
mesél. Van itt szerelem, és háború, éhezés, ország és családépítés és Szibéria. A sok mesétől
a történet kezdetekor még aprócska kisfiú a regény végére már 240 centisre nő meg. A
szavak hatalma meglepően nagy: a történetek gyógyítanak.
A Szívlekvár meséje két szálon fut. Egy, a Magyar Sándorék több generációt magába foglaló
története, és egy, az oroszországi történet, mely Luda központi alakja köré épített mese. A
tízszer huszonöt perces adaptáció középpontjában is Luda sorsa áll, amit keretbe foglal
Magyar Sándorka növekedésének története, a Papa meséjének hatására. A szinte az egész
huszadik századon átvonuló kelet-európai történet nagyvonalúan vázolja fel azt a kort, mely
szerelmeken és csalódásokon keresztül felnőtté tett bennünket, hogy éretten tudjunk
szembenézni a kor következményeként kialakult mai világunk konfliktusaival.
pályázati adatok
- partner
- Kőrösi Péter
- pályázat típusa
- Cserés Miklós
- pályázat éve
- 2016
- támogatás összege
- 3 500 000 Ft
alkotók
- műfaj
- Magyar irodalmi hangjátéksorozat
- rendező
- Csizmadia Tibor
- író
- Kőrösi Zoltán
- szövegkönyv
- Perczel Enikő
- dramaturg
- Perczel Enikő
- szerkesztő
- Csizmadia Tibor
- zenei szerkesztő
- Hortobágyi László
- további alkotók
- Borbélyné Szupper Edit - Gyártásvezető
- szereplők
- Láng-Vranik Annamária - Kislány
Mészáros Béla - Kihallgatótiszt 2., Leonard,
Görög László - Kihallgatótiszt 1., tanár, Magyar 2., Károly
Mészáros Máté - Berija, Oleg, Tibor
Kaszás Gergő - Apuska
Bozó Andrea - Luda
Takács Kati - Dása, Jancsi felesége
Egri Kati - Anya, Nagyanya, Loli
Fekete Györgyi - Doktornő, Tamara
Ágoston Péter - Sándorka, Magyar 3.
Újvári Zoltán - Apa, Vendég (Magyar 1.)
Reviczky Gábor - Papa
Epres Attila - Szmeckoj, Fekete Öltönyös, Igazgató - narrátor
- Epres Attila
- hangmérnök
- Drobek Attila
gyártási- és produkciós adatok
- produkciós iroda
- Kaneta Produkció kft.
- producer
- Kőrösi Péter
- gyártás tervezett ideje
- 2017.09.01-2017.11.15
technikai adatok
- játékidő
- 244'29"
forgalmazási adatok, díjak
- megjegyzések, érdekességek
- Nincsen egyetlen emlék, mint ahogyan nincsen egyetlen igazság sem, emlékek és igazságok vannak, összekuszálódva és kibogozhatatlanul, egymás mellett, vagy akár egymást nem is ismerve, úgy futnak ezek az utak, mint a repedések a szikladarabon, ha lecsap rá a kőtörő kalapács.