A Homoródalmási barlang felé vezető patakszabdalta mészkőnyúlvány, a Vargyas-szoros kiemelt fontosságú természetvédelmi terület. Vargyas pataka kitartással ostromolja a sziklákat, néhol a föld alá merül, majd újra a felszínre bukkan, ormótlan hegyeket és egy különleges barlangrendszert formált az évmilliók alatt. A helybéliek szerint a föld szíve nyílik meg a szűk mészkővölgyben, az ember itt kerülhet a legközelebb a természethez. A Vargyas-szoros ugyanakkor azon kevés helyek egyike Székelyföldön, amelyhez két monda is köthető, a homoródalmásiak és vargyasiak ugyanis az itteni barlangokban vészelték át, ha tatár vagy török dúlt a környéken. Télen egyetlen lélek sem mozog a tájon, s a szorosnak nyáron is csupán egyetlen állandó lakója van. Tanyája éppen a völgy bejáratánál áll, szabadon kószáló lovak jelzik már messziről a szoros felé vezető meredek út végét. A helybéliekkel ellentétben azonban számára nem a falu, sem pedig a 21. századi kényelem, hanem a vargyasi vadon jelenti az otthont. Több, mint egy évtizede, városi gyerekekkel osztja meg otthonát nyaranta. A Vargyasi Visszavadítótáborban gyerekcsoportok váltják egymást kéthetente, s Gajzágó Áron keze alatt igazi természetszerető és -ismerő lényekké fejlődnek. Nincs telefon, internet, videojáték, a szabadban telik az idő, lovaglással, horgászattal, gombászással, s a mindennapos kirándulások alkalmával a nemzeti park növényeivel, gombáival, állataival ismerkednek, a gyűjtött-fogott eledel pedig nyílt tűzön, közös munkával készül el. Ugyanakkor az itt töltött hét alatt szinte mindenki igazi lovassá válik.