A film témája az emberi komfortzóna, és attól való elszakadás fontossága, saját fejlődésünk érdekében. Egy szereplős, szubjektív kamerával bemutatva, a történet pedig egy erdőben játszódik, ami egyben szimbolikus tere is a szereplő fejlődésének. Filmem azt a mindenki által ismert érzést járja körül, amikor életünk egy pontján rákényszerülünk, hogy változtassunk eddigi gondolkodásunkon, amikor életünk nem folytatható ugyanúgy, mint eddig. Filmem ezt az ősi érzést egyetlen női szereplőn keresztül mutatja be, aki egy erdőben haladva fedezi fel a világot, ismeri meg önmagát, és éli meg a biztonságot adó komfortzóna kialakulásának folyamatát, majd azt is, ahogyan ugyanez a jól ismert környezet már nem képes megújulni, és ismétlődése miatt akadályává válik saját fejlődésének. Változásának kulcsa, ha nem ragaszkodik megszerzett tapasztalataihoz, és érzékeire hallgatva képes újraértelmezni az erdőt, önmagával együtt.