Stábunk saját költségén felkereste otthonában és sikerült - vélhetően az utolsó előtti pillanatban - elkészíteni a Párizsban élő, európai hírű Bródy Vera báb- és díszlettervezővel a személyes alap-interjúk döntő részét. Munkái generációk számára jelentettek meghatározó gyerekkori élményeket. Modern korunknak is megvannak a bábos boszorkányai, akik varázslatukkal elbűvölik nézőközönségüket, akár gyerekek, akár felnőttek. Ki ne ismerné Mazsolát? Azt azonban már kevesen tudják, hogy Bródy Vera ceruzájából bújt elő a zöld kismalac bábjának terve, csak úgy, mint a budapesti Bábszínház előadásainak, vagy éppen számos francia bábtanfolyamnak bábja, díszlete. Filmünk a több, mint 90 éves bábtervező munkásságának történetét mutatja be, melyet két városban, Budapesten és Párizsban élt meg, s mely egyedülálló a maga nemében. Személyén keresztül bepillantást nyerhetünk egy különös világ kulisszatitkaiba Két élet, de egy életmű, két ország, de egy művészi hitvallás, két beszélt nyelv a mindennapokban, s egy nyelv a színpadon. Hiszen Vera hercegnői, sárkányai és lovagjai, sőt még zöld kismalaca is mind ugyanazt a nyelvet beszélik: a bábozás titokzatos nyelvét. 2010-ben Bródy Vera megkapta az egyik legmagasabb magyar állami kitüntetést, a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND tisztikeresztjének polgári tagozatát a magyar színházművészet nemzetközi megismertetése érdekében végzett művészi munkásságáért. Bródy Vera 1951-től az Állami Bábszínház bábtervezője. Nevéhez fűződnek, többek közt A fából faragott királyfi, a Diótörő, a Mazsola, Misi mókus vándorúton, Gulliver, Háry János, Mi újság a Futrinka utcában? című bábelőadások és mesefilmek . Feleségként Párizsba kerülve bábos iskolát alapított, báb-, és mesekönyveket szerkesztett. Budapesten az Állami Bábszínház tagjaként rendszeresen tervezett, rendezett, és alkotott. A film során megismerhetjük Vera fiatalos báját, varázslatos egyéniségét, miközben pályájáról beszél. Személyes jelenlétével körbejárnánk az Andrássy úti Bábszínházat, bepillanthatnánk a nézők számára láthatatlan kulisszatitkokba, bemutathatnánk a színpad rejtett életét. Varázslatos skiccekkel, rajzokkal, filmbejátszásokkal vezetjük a film fonalát. Felidézzük rendezéseit, életre kelnének Mazsola és Tádé, Háry János, a Tűzmadár, a Szentivánéji álom három egymástól elütő világának különféle bábtechnikával megvalósított figurái: az udvari világnak, a tündérvilágnak, és a mesteremberek világának tervei után megláthatnánk élővé változó figuráit. A narrációval keretbe foglalt filmünkkel egy maradandó kulturális értéket képviselő alkotást tudunk létrehozni, tisztelegve egy nagyon emberközpontú, gyermekeink ízlésvilágát mélyen befolyásoló szakma minden alkotója előtt.