Az elmúlt évszázadban a folyók, vizes területek kiszárítása folyt Magyarországon. A folyókat kiegyenesítették, hogy onnan a vizeket levezessék. Nagyon sok mocsaras, vizes területet "szabadítottak fel", ahol aztán ritkulni kezdett a növényzet, kihaltak az ott tanyázó állatok. Napjainkban ezen vízkezelési felfogás megváltoztatása vált szükségessé, mert kiderült, hogy a kiszárított területekről eltűnnek az élővilág fontos részei, ritka növények, jellegzetes, védendő állatfajok, amelyek az élővilág láncolatának fontos tényezői. A Somogy Természetvédelmi Egyesület a Balatontól délre eső területeken kezdett hozzá a korábban lecsapolási szándékkal kiegyenesített vízelvezetők, patakok visszagörbítéséhez. A cél az, hogy a területen maradjon az a víz, ami a téli hó és a bőséges tavaszi esők után eddig leszaladt a folyókon. A mostanában egyre szárazabb nyarakon is legyen valamennyi víz a patakokban, tocsogókban és a mocsaras területeken. Ennek eredményeiként - és filmünk célja mindezt szemléltetni - visszatértek régen látott állatfajok, a táj jellegzetes növényei újra nagy számban virítanak. A filmben a patakgörbítőkről Berecz András mesemondó meséli el történetüket.