Az epizód a középkori dinasztikus kapcsolatokról s arról szól, hogy világi téren mit érhetett el egy nő a középkorban. (Ha főúri származék volt.) A szereplők időrendben: Skóciai Szent Margit, Szent Iréné bizánci császárné, Szent Hedvig lengyel-litván királynő. Ő a főszereplő. Ha belefér, Portugáliai Szent Erzsébetre (1277–1336), II. Endre magyar király dédunokája is sort kerítünk. Skóciai Szent Margit (Mecseknádasd, 1045 k.–Edinburgh, 1093.): skót királyné. A Magyarországra menekült Edward angolszász hercegnek és Szent István leányának vagy húgának gyermeke. Szüleivel 1057 körül költözött Angliába. 1067-ben a normann hódítás után ismét menekülniük kellett. Magyarországra induló hajójukat vihar a skót partokhoz sodorta. III. Malcolm skót király befogadta őket. 1070-ben feleségül vette hősnőnket. 8 gyermekük született, köztük I. (Szent) Dávid skót király. Malcolm támogatásával megreformálta a skót egyházat, templomokat építtetett, megalapította Dunfermline apátságát. Gondot fordított a betegekre és a nyomorgókra. Iskolákat nyitott, megalapozta a skót szövőipart. Az Edinburgh melletti Szentháromság-templomban temették el. A reformáció idején az ő és férje földi maradványait Spanyolországba menekítették. Az Escorial templomában nyugszanak. Fennmaradt latin nyelvű imakönyve. A nép azonnal szentként kezdte tisztelni (neve máig a legelterjedtebb keresztnév Skóciában). Árpád-házi Szent Margit a mintaképének tekintette. 1249-ben szentté, 1669-ben Skócia védőszentjévé avatták. Névünnepe nov. 16. Szent Eiréné (1088 k.–Bithynia, 1134 k.): Szent László király Piroska névre keresztelt leánya. A nevet a latin Priscából eredeztetik, de lehet a piros jelzőből képzett magyar fejlemény (vö. Aranka, Bíborka), de a Piroska a királyleány Iréné nevének magyaros becéző alakja is lehetett. (Iri-Piri a Isti-Pisti, Anna-Panna mintájára.) 1104 k. II. Komnenosz János herceg (később császár) felesége lett. Nagy szerepe volt a konstantinápolyi Pantokratór-monostor és -kórház alapításában. Hét gyermeket szült. Egyikük I. Mánuel néven császár lett, s komoly szerepet játszott a magyar történelemben. Ünnepe: aug. 13. A Pantokratór monostortemplomban temették el. Mozaikképe a Hagia Sophiában maradt fenn. Itt (?) őrzik a szarkofágját is. Szent Hedvig (1372/1373–Krakkó, 1399.): I. (Nagy) Lajos kisebbik leánya. Lajos a vele gyermekkorában eljegyzett osztrák Vilmos herceggel együtt a magyar trónra szánta, de a halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a trónra. 1384-ben Erzsébet a 12 éves Hedviget Krakkóba küldte, ahol védőszentje, Sziléziai Szt Hedvig ünnepén megkoronázták. A még pogány Jagelló Ulászló követek útján megkérte Hedvig kezét, megígérve, hogy a litván néppel együtt megkeresztelkedik, és egyesül Lengyelországgal. A lengyel urak s az egyház számára az osztrák hercegnél előnyösebb volt a Jagellóval kötendő házasság. Ulászló Krakkóba érkezése után három nappal kíséretével együtt megkeresztelkedett. Újabb 3 nap múltán tartották az esküvőt. II. Ulászló néven Lengyelország királyává koronázták. E házassággal létrejött a lengyel–litván unió. Hedvig uralkodónőként mindent megtett Lengyelország nagyságának és hatalmának biztosítása érdekében. Prágában kollégiumot alapított litván papok képzése céljából. Megtérítette Ruténiát. A pápa jóváhagyásával teológiai kart nyitott a krakkói egyetemen. Gyermekszülésben, a szentség hírével halt meg. Boldoggá avatása évszázadokra megszakadt, de tisztelete és emlékezete elevenen élt. II. János Pál pápa 1997. VII. 8-án Krakkóban avatta szentté. Ü.: júl. 18. Az epizód stílusa a már elkészültekéhez igazodik. Szereplők rajtam kívül: Pápai Erika, Mécs Károly.