Az egyházak elleni akciók, ezen belül is a katolikus egyház elleni tevékenység különleges helyet foglaltak el az állambiztonság munkájában, a kommunizmus évtizedeiben. A tartótiszt c. és az Operatív érték – a besúgottak c. a Médiatanács által támogatott dokumentumfilmjeim után most a Bokor közösség hányattatásait mutatom be állambiztonsági iratok, érintett megszólalók, archív videó-és filmrészletek felhasználásával. A megyei egyházi irányításban szerepet betöltő egykori tartótiszttel is megtörténik a szembesítés és megszólal egy egykori beszervezett ügynök is.  Bocsánatot kérek – elhangzik kétszer is a filmben.

Ma van Bokorportál, évente Bokor ünnep, Bokor tábor, iskola Mezőörsön, és sok-sok karitatív tevékenység. 

Bokros jelentések – kibővített tartalom - 3 pontban

1. 1.      Magyar Média Mecenatúra szakmai értékelése /2017. július 24./:

 "Izgalmas, érdekfeszítő, egyben igen elkeserítő filmet kaptunk. Az őskeresztényeket idéző vértanúságnak és az elvtelen megalkuvásnak az iskolapéldáit láthattuk. Más filmekből és más történészektől is hallhattuk már, hogy a rendszert működtető vezetés a hibás, és az elszámoltatásuk nem történt meg a rendszerváltozás után. A csehekkel ellentétben nálunk maradtak azok a békepapok továbbra is a katolikus egyház vezetésében, akik kollaboráltak a kommunista hatalommal. Hogy miért maradhattak, arra választ adhat ez a félmondat: „nem véletlenül hiányoznak a dossziék”. De akármit is állítanak egyesek, az együttműködés nem volt szükségszerű és elkerülhetetlen, hiszen a Bokor tagjai, akik a jézusi tanításokat szó szerint és komolyan vették, igen is megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot, és egyes köz és főpapok pedig a besúgást. Ők azt vallották, hogy „vagy Istennek szolgálok, vagy az Antikrisztusnak” azaz nincs átmenet, ők az ateista, kommunista államot tekintették az Antikrisztusnak. A megalkuvás a főpapok részéről jelenthette persze az egyház túlélését is, de ez bizony együtt járt az egyház hitelének elvesztésével. Ezt a megalkuvást jelképezte Dr. Kállay Emil kínos, percekig tartó, beismeréssel felérő hallgatása a kérdésre, hogy miért maradt el az egyházon belüli számonkérés és megtisztulás: „Nem tudok mit mondani” válaszolta végül nagy nehezen. A film alaphangját mégis ez a kijelentés hatja át: „Mindenkinek joga van bűnbánatot gyakorolni és mindenkinek kötelező megbocsátást gyakorolni.” Már ha persze van olyan, aki bocsánatot kér. A Bokor mozgalomtól a Magyar Katolikus Egyház a mai napig nem kért bocsánatot. A sors fintora, hogy Lékai László békepap érseknek a jelmondata így hangzott: „A megnyesett fa kizöldül.” A Bokor mozgalom pedig minden állami és egyházi üldöztetés, durva nyesés ellenére ma is él és virul… „

1. 2.      A film részletes tartalmi leírása: /Készítette: Varga Ágota, 2017. 07. 04./

 Az egyházak elleni akciók, ezen belül is a katolikus egyház elleni tevékenység különleges helyet foglaltak el az állambiztonság munkájában, a kommunizmus évtizedeiben. A tartótiszt c. és az Operatív érték – a besúgottak c. a Médiatanács által támogatott dokumentumfilmjeim után most a Bokor közösség hányattatásait mutatom be állambiztonsági iratok, érintett megszólalók, archív videó-és filmrészletek felhasználásával. A megyei egyházi irányításban szerepet betöltő egykori tartótiszttel is megtörténik a szembesítés és megszólal egy egykori beszervezett ügynök is.  Bocsánatot kérek – elhangzik kétszer is a filmben.

Szabó Gyula mezőörsi plébános, tudományos kutató több paptársával együtt 15 éve kutatja üldöztetéseik történetét a róluk, a Bokor közösséghez tartozókról jelentő ügynökök (nem ritkán közülük valók) jelentéseit, tartótisztek összegzéseit, ügynöknevelő módszereit.

A Bokor bázisközösség „katolikus gyökerű, a jézusi szereteteszményt képviselő emberek testvéri társasága, erkölcsi megújulási mozgalma” (2004-es önmeghatározásuk), tehát egy katolikus lelkiségi mozgalom. Bulányi György (1919-2010) piarista szerzetes-tanár hívta létre a közösséget 1945-ben, Debrecenben. Szállást kapott a rendházban egy Kolakovics nevű horvát jezsuita, aki egy hónap alatt négy kiscsoportot hozott létre munkásfiatalokból és diákokból, s távozásakor Bulányi atyára bízta a diákokból álló csoportot, mondván, hogy olyan idők jönnek, amikor az egyház csak ezekben az egészen kicsi közösségekben tud tovább élni. Ez a csoport jelenti a Bokor időszámításának kezdetét.

A közösségek elsődleges célja a keresztény hit, gondolkodás és gyakorlat átmentése volt a kommunista diktatúra és egyházüldözés idejében, amelyet a korabeli hatóságok illegális államellenes szervezkedésnek minősítettek. ÁVH külön dossziéban kezelte az országos vezetővé előlépett Bulányiról szóló jelentéseket, 1952. augusztus 28-án éjszaka pedig letartóztatták, december 9-én (11 társával együtt) el is ítélték – mint a közösségi mozgalom szervezője, életfogytiglani börtönbüntetést kapott, mely szervesen illeszkedett az egyháziak ellen indított koncepciós perek sorába.

A Bokor tagjai számára a hetvenes évek végén vált világossá, hogy a jézusi tanítás nem egyeztethető össze a másik életének elvételével – azaz a gyilkossággal –, ezért 1980-tól kezdve számosan megtagadták a katonai "szolgálatot", vállalva az így kapott 1-3 éves börtönbüntetést. A katonaságmegtagadást azonban nem csak az állam ítélte el, hanem a hivatalos katolikus egyház is. Vélhetően ez az ügy állt annak hátterében, hogy az állam jelentős nyomást gyakorolt az egyházi vezetésre, hogy az büntesse meg a Bokor bázisközösséget. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Bulányi Györgytől 1982-ben megvonta a nyilvános misézés jogát, és a korlátozást csak vatikáni nyomásra, 1997-ben oldotta fel. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1997. szeptember 19-én tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy "megszűntek a korábban hozott korlátozó intézkedések". Ennek ellenére Bulányi György a 2010-ben bekövetkezett haláláig is, csak a plébánostól meg nem hirdetett miséket mondhatott vasárnaponként egy városszéli kápolnában. A nyílt ellenségeskedés megszűnt, a rehabilitáció azonban nem sokat változtatott a helyzeten. Bulányi György a hivatalos egyház perifériáján maradt, megtűrték, de nem fogadták el.  Államunk ugyan a rendszerváltozás után bocsánatot kért tőle, nyugdíját a törvényes előírások alapján rendezte. Egyháza vezetői nem kértek tőle bocsánatot. 

A Bokor a tevékenysége, magatartása révén furcsa helyzetbe került: látszólag szemben állt a katolikus egyházzal, s támadta azt. A valóságban azonban a Bokor Nyugaton már közismert elveket fogalmazott meg és képviselt. Az egyházszemlélete - amely kisközösségen és minden ember közösségén, nem pedig hierarchián alapult - megfelelt a II. vatikáni zsinat szellemének.

Cserháti József magyar püspök (19 éven át a püspöki konferencia titkára) nem sokkal halála előtt, 1994-ben kitálalt az Osztrák Televíziónak adott interjújában, amelyből július 17-én, az „Orientierung” című ORF adás sugárzott részleteket. Elsőként „robbantott”. Azóta sem követte őt senki… 

Cserháti püspök általában sajnálta, hogy a kommunista uralom múltját az egyházban még nem dolgozták fel. A hibákat ki kellene mondani és bevallani. Cserháti szerint „amíg ez nem történik meg, az egész egyházi lét nem méltó hitelre, mintha léteznék valami tabu, ami mögött valami be nem vallható rejlik”. Cserháti felvetette a kérdést, hogyan képes felkínálni az egyház megoldásokat társadalmi kérdésekre, ha nem képes rendben tartani saját ügyeit. (Megjelent a Koinónia 1994. novemberi számában)

A Bokor közösség hálózata, melynek története 1964-ban kezdődött el, 1994-re gyakorlatilag szétmorzsolódott, a ”verd meg a pásztort és szétszéled a nyáj” elve alapján. Megmaradt a mag és azóta bővül a létszám, főleg Budapesten és Dunántúlon, Sopron környékén. Van Bokorportál, évente Bokor ünnep, Bokor tábor, iskola Mezőörsön, és sok-sok karitatív tevékenység.

1. 3.      Bokros jelentések rövid tartalom

Az egyházak elleni akciók, ezen belül is a katolikus egyház elleni tevékenység különleges helyet foglaltak el az állambiztonság munkájában, a kommunizmus évtizedeiben. A tartótiszt c. és az Operatív érték – a besúgottak c. a Médiatanács által támogatott dokumentumfilmjeim után most a Bokor közösség hányattatásait mutatom be állambiztonsági iratok, érintett megszólalók, archív videó-és filmrészletek felhasználásával. A megyei egyházi irányításban szerepet betöltő egykori tartótiszttel is megtörténik a szembesítés és megszólal egy egykori beszervezett ügynök is.  Bocsánatot kérek – elhangzik kétszer is a filmben.

Ma van Bokorportál, évente Bokor ünnep, Bokor tábor, iskola Mezőörsön, és sok-sok karitatív tevékenység.

Budapest, 2017. 07. 04.

Varga Ágota                                                         

író-rendező-producer   Varga Ágota

gyártó-forgalmazó

© Filmira Bt

2017

Az alkotás

a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült.

A MAGYARORSZÁGI FILMSZAKMAI ADÓKEDVEZMÉNY TÁMOGATÁSÁVAL