A magyar női szenteket az emeli ki a szentek női közösségéből, hogy egy középkori és egy XX. századi kivételt leszámítva királyi vérből valók. Oly sokan vannak, hogy egy műsor kevés lenne rájuk. Két csoportba osztottam őket. Az Árpád-háziakra, akik többségükben a XIII. században éltek, és azokra, akiknek a szentségében az uralkodói teljesítmény volt a döntő (Skóciai Szent Margit, Szent Iréné bizánci császárnő, Szent Hedvig lengyel királynő és talán Portugáliai Szent Erzsébet). A középkori arisztokrata nők kétféleképpen emelkedhettek ki az átlagból. Szerzetesközösség vezetőiként, akik igy is beleszólhattak a nemzetek sorsába és uralkodónőként egy gyengekezű vagy alkalmatlan fejedelem oldalán. Filmtervemben az életsorsok hosszabb-rövidebb bemutatásával két gondolat körül forgolódom. Az egyik eszmei: a XIII. század extatikus vallásossága, amelynek aktuális párhuzama lehet a közelmúlt és jelenkor nőinek önfeláldozó, másokért tevékeny élete (lásd Salkaházy Sárát, az utolsó tervezett epizód szereplőjét), a másik politikai: az Árpádok dinasztikus terjeszkedése házasságok révén Európában (amit a Habsburgokra szoktak mondani). Az eszmei kisugárzás középpontjában Szent Erzsébet alakja áll, a politikai centrum a magyar királyi udvar. Mindkettőben Szent Margit a főszereplő Krisztus menyasszonyaként, nővérei a koszorús lányok. Sötéten árnyalja a képet, hogy nem önként, hanem atyai, királyi parancsra vállalják a sorsukat, még ha utólag eszményképpé is válnak. Margit is csak a között választhat, királyné lesz idegenben vagy apácafőnöknő. A szereplők: Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla leánya. (Nevelője a veszprémi dominikánus kolostor priórája, Boldog Ilona. Ő az egyetlen, akinek nem ismerjük származását. Nem kizárt azonban, hogy ő is királyi hercegnő volt.) Árpád-házi Boldog Jolán, IV. Béla leánya, Jámbor Boleszló kaliszi és gnieznói herceg felesége; Szent Kinga, IV. Béla leánya, V. Boleszló lengyel király felesége; Prágai Szent Ágnes, III. Béla unokája; Boldog Erzsébet özvegy, V. István leánya; Boldog Erzsébet szűz, III. András leánya; Sziléziai Szent Hedvig, sziléziai hercegné, Meráni Gertrúd húga; Magyarországi Jolán, spanyol királyné, II. András lánya; Boldog Szalomé, II. András menye; vagylagosan Portugáliai Szent Erzsébet, II. Endre dédunokája. Kalandos, viharos, szenvedéssel teli életek. Az epizód stílusa a már elkészültekéhez igazodik. Szereplők rajtam kívül: Pápai Erika, Mécs Károly.