Tiltott kastélyok
Filmsorozat az erdélyi történelmi családok jóvátételi harcairól
Birtokelkobzás, kastélyrombolás, módszeres gyilkosságok, kitelepítések – hogyan lehetséges a múlttal szembenézve a jövőt építeni Romániában?
Az Erdélybe hazatelepülő magyar történelmi családok ezzel a kihívással küzdenek meg napról napra, amikor visszaköltöznek lelakott kastélyukba, közelharcot vívnak a romániai hatóságokkal, hogy legalább töredékét visszakaphassák birtokaiknak. Sokszor a magyar többségű területeken, a Székelyföldön is komoly ellenállásba ütköznek.
Erre példa a Mikesek esete és az uzoni udvarház története. Erdély arisztokratáiról, restitúciós küzdelmeikről szól az NMHH Neumann János-pályázatára készített filmsorozatunk, amelynek második része az uzoni és magyarcsesztvei Mikesek megpróbáltatásait mutatja be.
Miben különbözött az erdélyi főnemesség a magyarországitól? Van-e értelme kastélyokról beszélni a Székelyföldön, ahol ritkán érték el az udvarházak azokat a dimenziókat, amelyeket egy kastélynak „illene”? Hogyan lehetett túlélni a második világháborús frontátvonulásokat, a kényszerlakhelyekre költöztetéseket, a román kommunizmus nacionalista tombolását?
És kiknek nem volt esélyük sem a túlélésre? Gróf Mikes Borbálával idézzük fel az erdélyi főnemesek világát egy szocialista szeszgyári lakótelep közepén – itt rejtőzik ugyanis az uzoni udvarház. Az ezeréves határokat védő székely főnemesség hazájában járunk. És a Mikesek földjén, akikről Orbán Balázs azt írta: „alig volt olyan szabadságharca hazánknak, amelyben egy vagy több Mikes ne játszott volna kiváló szerepet”.
Majd ellátogatunk a régi Alsó-Fehér vármegye területére, Magyarcsesztvére, a térdig érő kastélyok birodalmába, ahol a falu kőről kőre lopta szét a Mikes-család két kastélyát is. Amit itt találunk, az Közép-Európa szégyene.
Kapcsolódó linkünk a filmhez
Forrás magyaridok.hu