Kollarik Tamás: esélyes az Oscarra a Mindenki
Rövidfilm kategóriában magyar alkotást először 1963-ban jelöltek Oscar-díjra, a Szabó István rendezte Koncert című film producere az amerikai Ezra Baker volt. Ebben a kategóriában több mint fél évszázad után került ismét a végső győzelemre esélyes öt film közé Deák Kristóf Mindenki című alkotása.
Az amerikai filmakadémia kedden hozta nyilvánosságra az Oscar-jelöltek listáját. Deák Kristóf Mindenki című 25 perces alkotása a rövidfilm kategóriában került az idei Oscar-jelöltek közé. Az Oscar-jelölés már önmagában is óriási dolog, már ezzel is nyertünk – mondta az MTI-nek még kedden Deák Kristóf, a Mindenki című kisjátékfilm forgatókönyvíró-rendezője, akinek alkotását a legjobb rövidfilm Oscar-díjára jelölte az amerikai filmakadémia.
A film, illetve Deák Kristóf már a jelöléssel is nyert, az Oscar-díj a hab lenne a tortán – mondta Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja a hirado.hu-nak, aki azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a filmnek egyébként a végső sikerre, az Oscar-díjra is komoly esélye van megvalósításának minősége, dramaturgiája, illetve mondanivalója miatt is.
Kollarik Tamás arról is beszélt, hogy Magyarországon az animációs filmeknek és a kisjátékfilmeknek komoly hagyománya van. Szabó István, Rófusz Ferenc, Jankovics Marcell vagy M. Tóth Géza is az Oscar-jelölésig jutott – Rófusz Oscar-díjat is nyert – ezekben a kategóriákban.
Kollarik Tamás kiemelte: a magyar államigazgatás minden szektora összefogott, hogy segítse a rendező munkáját. A Médiatanács és a Filmalap mellett több állami intézmény és szervezet, többek között a Los Angeles-i Főkonzulátus is segítségét ajánlotta fel, Széles Tamás főkonzul úr az elsők között jelentkezett a Médiatanácsnál az ügyben – fűzte hozzá.
Mint mondta, a magyar alkotók, a magyar filmesek kimondottan tehetségesek, de a közelmúlt sikerei egy kicsit talán az új magyar filmtámogatási rendszer sikerei is egyben, hiszen a kortárs magyar filmek legnagyobb része állami támogatással készül, ahogy a Saul fia és a Mindenki című film is.
Kollarik hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap az egész estés nagyjátékfilmeket, dokumentumfilmeket és animációs filmeket támogatja, a Médiatanács pedig a kísérleti- és kisjátékfilmeken túl a televíziós játékfilmeket, dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő filmeket, természetfilmeket és az egyedi animációs filmeket és sorozatokat támogatja.
A közvetlen támogatást biztosító intézmények mellett, a jól átgondolt szabályozásnak köszönhetően működik a közvetett támogatási rendszer is, amely a Magyarországon gyártott filmek költségvetésének mintegy 25 százalékát is képes fedezni, ami óriási segítség a hazai alkotóknak, de egyben nagy nemzetközi produkciókat is Magyarországra vonz, ez pedig összességében jelentősen pozitív nemzetgazdasági hatással bír – fogalmazott Kollarik Tamás.
Forrás: MTI