A KAMERÁS EMBEREK

- ismeretterjesztő film szinopszis - 

A mozi, a kinematográfia két első közép - európai úttörőjének élete és munkássága, a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű, Szabadkán letelepedett Lifka Sándoré / 1880 – 1952 / és a zombori születésű Bosnyák Ernőé /1876 – 1963 / szűkebb pátriánkhoz kötődik, és akik múlhatatlan érdemeket szereztek az első mozielőadások, az első mozik /kőfilmszínházak/, az első filmgyár és filmgyártás, a filmforgalmazás, az első filmhíradók, stb. megalapozása terén.

Kettejük átfogó élettörténetét, munkásságát bemutató, 50 perces terjedő dokumentumfilmet szándékozok készíteni.  Mindkettejük pályafutására, sorsára jellemző volt egyaránt a siker, a népszerűség után, a vidékünk provincializmusából és impériumváltásából következő mellőzés, meg nem értés, évtizedekig tartó elfeledettség. Az egykor virágzó délvidéki, jelesül a szabadkai és a zombori, moziélet gazdag múltja kitörölhetetlen nyomokat hagyott a két város, az egyetemes magyar és szerb, és az európai kultúrtörténetében, ezért méltó dokumentumfilmes megörökítésre, a reá történő emlékezésre. Kettőjük, dióhéjban összefoglalt, pályafutása.

Lifka Sándor már kamasz fiúként élénk érdeklődést mutatott a mozgóképek világa iránt és alig húsz éves volt, amikor eljutott Párizsba, ahonnan 1900 -ban egy Pathé filmfelvevő kamerával tért vissza. Később "mozgófénykép-vállalatot" alapított, és testvérével, Károllyal alkalmilag felállított sátrakban vetítették filmjeiket. A több száz férőhelyes sátraikat nyolc vagonból álló vonatszerelvényre rakva járták a Monarchia városait. Nemcsak készen vett filmeket játszottak, hanem amerre jártak, saját felvevőgépükkel felvételeket is készítettek és azokat már néhány nap múlva bemutatták a publikumnak.

Lifka Sándor mellett, a filmtörténet másik vajdasági élenjárójának tekinti Bosnyák Ernőt, a Duna menti Hollywood megálmodóját.

Nyomdászmesterséget tanult, több nyomdaipari eljárás föltalálója volt. Nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és a Sport és Mozi /1920 / címűeket. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá, Aréna néven, 450 férőhelyes mozit épített. Korai munkáinak nyoma veszett. Egyik fennmaradt alkotását a zombori Rákóczi-szobor leleplezéséről forgatta, melyet a belgrádi Filmmúzeumban őriznek. Ennek filmtörténeti jelentősége, hogy a térségben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, a svenket.

Siflis Zoltán Balázs Béla díjas filmrendező