A király halála 100%

II. Lajos, Mohács, csata

1526. októberében vagyunk. Néhány csapzott lovas kutat egy patak meredek, mocsaras árterén… Aztán hirtelen megpillantják, amit oly lázasan kerestek: alig észrevehető friss sírdomb emelkedik meder tetején… Alatta a holttest… Ezzel a feszült képsorral indul a magyar történelem egyik azóta is tisztázatlan, tragikus rejtélyét bemutató filmünk. Alig hat héttel vagyunk Mohács nemzetvesztő csatája után, a török épp kivonult az országból, rettenetes pusztulást hagyva maga után. Vajon kit rejt a hevenyészett sír? A király teste került elő onnan, amint az a történelem könyvekben áll, vagy valaki másé? Baleset, netán merénylet áldozata lett az alig 20 esztendős uralkodó? Mi történhetett a csatavesztés utáni órákban, illetve a holttest megtalálását követően? Milyen érdekek és ellenérdekek szövevény mozgathatta az eseményeket? Egyszerű parasztszekéren durva deszkakoporsó, mögötte néhány lovas katonából álló kíséret. Lassan halad a menet a poros úton Fehérvár felé – a távolban üszkös romok… Így viszik a halott király testét, majd a prépost házában ravatalozzák fel, a lehető legnagyobb titkolózás közepette, zárt ajtó mögött, rejtve a kíváncsi szemek elől… De ki is volt ez a fiatalember, kit már gyermekként megkoronáztak, gyermekként kiházasítottak, és épp hogy felcseperedett, már temették is? Ezen a ponton történetünk időben visszaugrik: a király, II. Lajos életére fókuszál. Megismerjük őt, és környezetét, születése, neveltetése, házassága, koronázása nem mindennapi történetét. Majd alig húsz évesen látjuk őt immár Mohácsnál, talpig vasban, élete utolsó óráiban. A vesztett csata végén a kétségbeesetten menekülő uralkodó halálát több féle verzióban is láthatjuk. a krónikák, a szájhagyomány, és a kortársak visszaemlékezései egymásnak igencsak ellentmondó elbeszélései alapján. Filmünkkel számos kérdést próbálunk felvetni, a játékfilm és a narráció eszközeivel pergő képsorokkal értelmezni. Kísérletet teszünk az összefüggések, érdekek és ellenérdekek bemutatására. Bemutatjuk a kort, a főbb helyszíneket, illetve az eseményeket mozgató, vagy azokat elszenvedő személyeket. Ez a film a magyar történelem talán legtragikusabb eseménysorát igyekszik bemutatni, látványosan, izgalmasan, nem utolsó sorban hitelesen. Nem elhallgatva a történetet körülvevő számos ellentmondást, bizonytalanságot. Alapvetően egyetlen személy sorsára koncentrálva szeretnénk a nézőknek bemutatni a valamikori erős és gazdag Magyar Királyság sorsfordító tragédiáját.

pályázati adatok

partner: Tóth Tímea
pályázat típusa: Fehér György
pályázat éve: 2015
támogatás összege: 75 000 000 Ft

alkotók

címváltozatok: Magyar Fátum - A király halála munkacím
műfaj: dráma
rendező: Pajer Róbert
forgatókönyvíró: Porogi András, Pajer Róbert
operatőr: B. Marton Frigyes, Markert Károly, Csincsi Zoltán
zeneszerző: Barabás Béla
vágó: Poós A. Márton
további alkotók: Csincsi Zoltán
szereplők: Cserna Antal - szereplő
Baronits Gábor - szereplő
Lux Ádám - szereplő
Janik László - szereplő
Dózsa Zoltán - szereplő
Győri Péter - szereplő
Pajer Barnabás - szereplő
Hunyadkürti István - szereplő
Jánosi Dávid - szereplő
Megyeri Zoltán - szereplő
Schnell Ádám - szereplő
Szakács Tibor - szereplő
Molnár Csaba - szereplő
Cs. Németh Lajos - szereplő
Varju Kálmán - szereplő
Barabás Béla - szereplő
Bajomi Nagy György - szereplő
Porogi András - szereplő
Rubold Ödön - szereplő
Tari Györgyi - szereplő
Urmai Gábor - szereplő
Mezei Léda Réka - szereplő
Timon Barnabás - szereplő
Benkő Géza - szereplő
Sághy Tamás - szereplő
narrátor: Kálloy Molnár Péter
szakértő: Dr. Kásler Miklós, Szabó János, Gulyás Kiss Zoltán
szakértők, közreműködők: Pártányi Zsusza - jelmezkivitelező
Szever Csaba - fodrász
Márta Magdolna - maszkmester
rendezőasszisztens: Mag István, Szekeres Norbert, Hűbér Tünde
felvételvezető: Szemere György, Braun Zsolt
hangmérnök: Oláh Ottó
mikrofonos: Turbók József
SFX: Pataki Zoltán
segédoperatőr: Krajnyák Péter
kameratechnikus: Ungár Barnabás
focus puller: Juhász Péter
VFX: Besenyői Ádám, Szemerey Viktor
építész: Blahó László, Studio Judit Wein Kft
berendező: Molnár Miklós
fővilágosító: Szendrő András
világosító: Bezdán István, Szendrő Péter, Szirti ÁlmosLackó Ferenc, Móna Zsolt, Beyota Márk
technikus: Pataki Zoltán
állófényképész: Szabó Adrienn
scripter: Gelencsér Gréta
casting: Makó Mari
technikai stáb: Nyíri Mihály - tűzoltó ügyelet
Czeglédi Attila - helyszínbiztosító
Kardos József, Pungor András - mikrofonos
Szilágyi Diana - maszk asszisztens
Csajbók Sándor, - öltöztető
Bata Edit, Salacz Johanna, Graczer Edit - öltöztető
Mong László - technika ügyelet
Takács Zsolt - jimmy jib
Griger György, Kovács László, Horváth Lajos, Nagy Pál Ferenc - kellékes
Sinka András Indián - berendező II
Blahó Tamás, Kiss Mihály - építész ügyelet
Gulyás Kiss Zoltán - kaszkadőr szakértő

gyártási- és produkciós adatok

produkciós iroda: FilmArt Stúdió Kft
producer: Hábermann Jenő
társproducer: Romwalter Judit
produkciós munkatárs: Panyi Zsuzsanna
produkciós asszisztens: Tóth Tímea
gyártásvezető: Gerencsér Gyula, Király Zsolt
gyártók: FilmArt Stúdió Kft. - gyártó
gyártás tervezett ideje: 2015.06.15-2016.03.31
forgatás tervezett befejezése: 2015.10.07
forgatási helyszínek: Fót (Mafilm, Gyerekváros) Mohács, Székesfehérvár, Budapest
3D utómunka: Generix Kft, Pix-Art Picture Kft
digitális fényelés: Generix Kft, M 45 Kft
utómunkák: Budapest