Karácsony előtt Szinopszis A novella, melyből a kisfilm készül egy irodalmi köntösbe bújtatott életkép. A történet egy viszonylag jó módban élő (budai villa, modern kocsi, biztos állás) úriember néhány napját meséli el. December 8. és 23. között, tehát pontosan abban az elmebeteg, rohanásos, kapkodós időszakban vagyunk, amit annyira utálunk, miközben paradox módon épp a szeretet ünnepére készülünk. Egy lucskos, ködös napon hazafelé autózik főhősünk, leverten egy reménytelen évzáró céges rendezvényről, ahol minden volt, csak pénz, siker és összetartás nem! Megtudjuk belső monológjából - miközben kifelé állandó zsörtölődésben van a külvilággal: (kéregető, rádudáló autós társ, távoli ismerős a szomszéd kocsisorból) - hogy magányos, egyedül él, és hogy egy hónapja veszítette el utolsó élő rokonát, édesapját. Egyetlen vágya, hogy mielőbb ledobhassa szmokingját, és egy jó meleg fürdőt vegyen. Lassan kievickél a dugóból és hazaér a sokkal csendesebb kertvárosi városrészbe. Ahogyan leparkol, észrevesz egy guberálót, aki nagy munkában van. Éppen a szomszéd kukáját deríti fel. Főhősünk szarkasztikus humorával kommentálja a látottakat, és váratlan meglepetés éri. A rongyos emberben egy szellemileg, bölcsességben méltó partnerre talál, akiben az "elvárásokkal" ellentétben semmiféle megalázottság, reménytelenség nincs. Sőt! Sok közös vonást vél felfedezni külön utakon járó életeik között. Elmarad az ilyenkor szokásos lejmolási kísérlet is, mi több, épp a kukabúvár tesz egy felajánlást. Mivel ő kiválóan lát, a rosszul látó villa tulajdonos helyett összepározza a hetente kidobott zoknijait, és kvázi "karácsonyi ajándékként" december 23-án beadja a tulajnak. Van a helyzetnek egy mindkettejük számára kedves bumfordi bája. Az ezt követő időszak fordulatot hoz a magányos, céltalan ember életében. A "nagy találkozóra" készülődve megtervezi új barátja jövőjét. Ajándékokat, túlélő cuccokat vesz neki, hiszen a meteorológia kemény napokat ígér. Az egész élete új értelmet nyer a zokni pározás ürügyén kialakuló barátság tükrében. Azonban a találkozó már nem jöhet létre. Az ominózus napon a szomszédok megfagyva találják az embert a villa kapujában. Kezében az összepározott zoknikkal. Főhősünk ül a meleg lakásában a rengeteg ajándék között. Szemében kihunyt a fény. Egyetlen biztos pont maradt az életében. A lábán biztos, hogy felemás a zokni...