Magyar Média Mecenatúra

Pályázati Tükör

A Nagy-Küküllő útja A Nagy-Küküllő útja 100%

A film a Nagy-Küküllő folyót mutatja be a forrástól Balázsfalváig (ahol egyesül a Kis-Küküllővel) úgy, hogy a folyóhoz kapcsolódó rövid történetek erejéig elidőz egy-egy településen. Interjúkkal, animációval, régi fotókkal elevenítünk fel egy-egy történetet, visszaemlékezést vagy legendát. Így tehát nemcsak maga a folyó, hanem a folyót övező térség is megjelenítődik. Földrajzi adatai alapján úgy tűnhet, hogy a Nagy-Küküllő 221 kilométeres hosszúságával és 15 m³/s-ot nem meghaladó átlagos vízhozamával nem tartozik a Kárpát-medence legjelentősebb folyamai közé. Ezeken a számokon azonban értékei túlmutatnak: számos védett növény és állatfaj számára jelent életteret, ugyanakkor völgyében Erdély jelentős kulturális értékeit lelhetjük fel. Nem messze forrásvidékétől érinti a székely anyavárosként emlegetett Székelyudvarhelyt, majd a szász építészet gyöngyszemeként is közismert Segesváron halad át, „testvérével” a Kis-Küküllővel az újkor egyik legjelentősebb erdélyi román oktatási és vallási központja: Balázsfalva mellett egyesül. Tehát magyar, szász és román települések mellett halad el, kezdetben gyors hegyvidéki patakként rohan, majd „felnőtt” folyamként egyre nagyobb kanyarokat leírva szinte megpihenve alakítja a tájat. Teszi mindezt évezredek óta, így a folyó a magyar történelem fontos pillanatainak „ élő szemtanújának” számít. Agyagfalván a középkori székely nemzetgyűléseket a folyó völgyében tartották, Fehéregyháza mellett esett el a szabadságharc egyik utolsó ütközetében Petőfi Sándor, egy másik küküllőparti településen pedig Kemény János fejedelem maradt holtan a csatatéren. A térség néprajzi szakirodalmában is szerepel folyam, a szász városok erős céheinek már a középkorban megújuló energiaforrásnak számított. A zetelaki és oroszhegyi fakitermelő székelyek tutajozásra használták a folyó erejét áradáskor. Időnként a Nagy-Küküllő óriásként hagyta el medrét: az 1970-es árvíz óriási pusztításokat okozott, a kisbúni Bethlen udvarházat is elöntötte, de Segesvár alsóvárosa is víz alá került. A Nagy-Küküllő ugyanakkor jelentős természeti érték is, amely nemcsak számos fajnak jelent védett élőhelyet hanem maga is védelemre szorul. Olyan ritka halfajok is élnek itt mint amilyen a Petényi márna, vagy a botos kölönte. A folyópart számos vízimadárnak nyújt időszakos vagy állandó otthont, de jelentős az emlőspopuláció is. A holtágak pedig lenyűgöző szépségű tájrészleteikkel vonzzák a tekintetet. A Nagy-Küküllő különleges világáról szeretnénk dokumentumfilmet készíteni, bemutatva természeti és kulturális értékeit. Víz alatti felvételeket és a madártávlatot jelentő helikopteres képeket egyaránt használva, biológusokkal, természetvédőkkel, etnográfusokkal és történészekkel együttműködve „térképeznénk” fel részletekbe menően a folyamatosan megújuló, környezeti kihívásokkal dacoló folyót.

pályázati adatok

partner
Péterffy András
pályázat típusa
Kollányi Ágoston
pályázat éve
2013
támogatás összege
6 000 000 Ft

alkotók

műfaj
tudományos ismeretterjesztő
további alkotók
Sinka Szilárd - zene
Jakab Ervin - rendező-forgatókönyv
Jakab Ervin - operatőr
Jakab Ervin - producer
szakértők, közreműködők
Ambrus László szakértő
technikai stáb
Fancsali Levente - vágó

gyártási- és produkciós adatok

produkciós iroda
Dunatáj Alapítvány
gyártók
Asociate Transikon Egyesület
Jakab Ervin - producer
gyártás tervezett ideje
2013.12.18-2015.06.30
forgatás tervezett befejezése
2014.10.01
forgatási helyszínek
Nagy-Küküllő forrásvidéke, Nagy-Küküllő folyás vidéke
utómunkák

Székelyudvarhely

technikai adatok

masteranyag
HD
játékidő
52

forgalmazási adatok, díjak

forgalmazó
Asociata Transikon Egyesület
ősbemutató
Duna Televízió Zrt 2015.06.30 -