Hildebrand István a magyar filmművészet markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre idén 88 éves lesz. Már az ötvenes években bravúros, újító technikai megoldásokra vállalkozott: virtuóz kézi kamerázásáról híresült el, például a 9 perc című kisjátékfilmben, ahol a kamera egy bokszoló szemével mutatta a drámai összecsapást a ringben. Monumentális megvilágítások kiemelkedő mestereként a hatvanas évek legnépszerűbb, leglátványosabb produkcióiban dolgozott: Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként. A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán vagy a Szerelmi álmok - Liszt sikerfilmjeiben. A Kodak cég munkatársaként már 1963-ban cineráma technikával forgathatta Az aranyfejet, a korszak első magyar-amerikai koprodukcióját. A hetvenes években olyan nemzetközi tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály és a Mozart. Utolsó munkája Bódy Gábor Psyché (1980) című hatalmas filmjének fényképezése volt, melyben az optikai trükkök-és kísérletek egész arzenálját próbálhatta ki. Mégis a Psyché után alkotóerejének csúcspontján, 52 évesen váratlanul abbahagyta a filmoperatőrködést és soha nem lépte át többé a Filmgyár kapuját. Drámai portréfilmünkben pályatársai, valamint 40 perc korabeli híradó, játékfilmrészlet és soha nem látott fotók rajzolják meg, ahogy a szakma hívta, „Hilda”, valamint a hatvanas, hetvenes évek magyar filmgyártásának portréját.