Jankovics Marcell: Magyar szentcsalád – Boldog Gizella királyné és Szent Imre herceg A Magyar Szenteket bemutató új epizód megvalósítási koncepciója, stílusa, technikája megegyezik a Szent Istvánról szóló előző két filmmel. Első része Gizella családjáról, bajor környezetéről, szentté avatott családtagjairól, nevelőjéről szól, ez magyarázatot ad arra, hogy személyes adottságai révén milyen szerepe volt a magyarországi kereszténység fölvirágoztatásában. Továbbá, hogy a német-római császárrá koronázott bajor herceghez, a későbbi Szent Henrikhez fűződő rokoni kötelék milyen fontos volt István számára az országépítés békés körülményeinek biztosításához. Bemutatjuk a legendás eljegyzést és esküvőt, az előbb hercegi, majd fejedelmi, végül királyi pár életvitelét; a magyar királynő kötelességeit, az utódaira örökül hagyott szokásokat. Megismerjük a gyermekeiket, majd Imre tragikus halála után, István betegségével egyre növekvő befolyását a kormányzásban, részvételét az udvari intrikákban, szerepét Vazul megvakíttatásában és beavatkozását az István halálát követő trónharcokba, s végül menekülésszerű távozását Bajorországba. Élete utolsó éveit Passauban egy apácazárda főnöknőjeként töltötte, ahogy akkoriban az özvegy uralkodónőknek „kijárt”. Nem zárható ki, hogy István halála utáni ténykedése az oka, hogy hivatalosan mindmáig nem avatták boldoggá, nemhogy szentté. A jelenben kultusza egyre elevenebb. Temploma épült Marcaliban. Passau és Fehérvár püspöke, ill. Veszprém érseke István, Gizella és Imre ereklyéinek közös tisztelete által egyesítette a „magyar szent családot”. Ezután Imre herceget mutatjuk be. Vázoljuk a kiáltó ellentétet, mely a férfikort éppen elérő trónörökös házassága, hadvezérsége és a halálát okozó vadászszenvedélye, illetve az egyház által legendákkal alátámasztott és kultusszal életben tartott kép, a szüzességet fogadó, szinte még gyermek liliomos ifjú között feszül. A tragikus halállal kezdődő és máig nem szűnő vallásos tisztelet révén, a magyar katolikusok körében István után a legnépszerűbb ideált teremtette meg, amely alakot ölt települések és intézmények nevében, templomban, műalkotásban, s ez az egyik legkedveltebb magyar keresztnév. Megnézzük Gizella városait, Scheyernt, Bamberget, Passaut; az átlagember által alig ismert oldaláról láttatjuk Veszprémet; bemutatjuk Imre hazai és felvidéki, erdélyi tiszteletének színes elemeit, a magyar „háromkirályok” (István, Imre és László) középkori kultuszát; építészetünkre gyakorolt hatását. Fölkapaszkodunk a lengyel Tátra ormaira, ahol ma is áll és életteli a legenda szerint általa alapított monostor. Végül Rómában a magyarok vatikáni kápolnájában nem csak István, hanem felesége és fia előtt is tisztelgünk.