Dokumentumfilm sorozatomban a dunai magyar teherhajósok életmódját és magát a folyót szeretném bemutatni a forrástól a torkolatig, négy évszakos tematikába rendezve. A későbbiekben négy részesre bővíthető szériának jelenleg az őszi és a téli epizódjaira pályázunk. Miközben a 2580 km hosszú Duna Európa egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, mégis kevesen ismerik a folyón élő és dolgozó teherhajósok nomád életmódját, ezért fontosnak tartom, hogy bemutassam ezt a vizuálisan és emberileg is megkapó közeget. Epizódonként egy-egy dunai hajót és magyar legénységüket készülök bemutatni, miközben megismerjük a bejárt folyószakaszt is, egy különleges és személyes szemszögből. Az elő részben, az őszi epizódban - amelyben a Fekete-erdőtől Bécsig jutunk el- az egyetlen dunai hajókapitányként dolgozó nő, Gerits Gabriella (46) történetét és mindennapjait mutatjuk be, aki élettársával egy 80 méter hosszú uszályon él és dolgozik, tavaly kevesebb, mint egy hetet töltöttek a szárazföldön. Gabriella nő létére is jól boldogul ebben a férfias szakmában, az egész napos fizikai munka mellett, még ebédet főzni és jógázni is van energiája. Lételeme a hajózás, el sem tudja képzelni, hogy a szárazföldön éljen, ellenben élettársa, József (58) két éven belül szeretne letelepedni. Kettőjük élettörténete és intenzív, összezárt élet- és munkatársi kapcsolata jó lehetőséget kínál a Duna forrásvidékének és a hajós élet megismeréshez. A második epizódban - télen - a szlovák és magyar Duna-szakaszt mutatjuk be a Gulics család 160 méter hosszú hajójáról, amelyet apa és fia együtt dirigál. Egy-egy hosszabb út fizikailag és pszichikailag is kemény kihívás, a 9 férfi együtt dolgozik, mos, főz, takarít hónapokig összezárva. A fiú, Guli (30) is matrózként kezdte, szenet lapátolt és felmosott, kemény munkával bizonyította be rátermettségét. Az Öreg nyugdíjazásával ő lesz majd a hajó parancsnoka. Korából adódóan gyakran felmerül benne a családalapítás gondolata, miközben sejti, ha a hajózást választja, szinte esélytelen, hogy kiegyensúlyozott családi életet élhessen. Ebből az érdekes életszituációból kiindulva mutatjuk be a folyó középső szakaszát. A film formailag a hajós élet szituációinak megfigyelésből, leginkább hangban használt mélyinterjúkból és látványos tájábrázolásból tevődik össze, narrációt csak keveset, összefoglaló jelleggel használnánk, a zene fontos dramaturgia elem. A magyar hajósok életét, és a Duna közegét nem pusztán bemutatni, hanem hangulatában átélhetővé is szeretném tenni. Célunk, hogy elkészült epizódok alkalmasak legyenek az itthoni és külföldi televíziós bemutatásra.