Magyar Média Mecenatúra

Pályázati Tükör

Túlélés vagy népszolgálat? Túlélés vagy népszolgálat? 100%

Túlélés vagy népszolgálat? Milyen megfontolásból vállalt kollaborációt a román kommunista rendszerrel egy köztudottan polgári-konzervatív értékrendet valló erdélyi magyar értelmiségi? Mikó Imre (Kolozsvár, 1911-1977) a romániai magyar közösség kiemelkedő tagja volt. Régi kolozsvári család szülötte (1848 óta a Mikó család tagjai voltak az Unitárius Egyház főgondnokai). Egyetemi hallgatóként az Erdélyi Fiatalok lap főmunkatársa, majd Párizsban tanult nemzetközi jogot, 1937-1938-ban az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetője, majd a Magyar Népközösség bukaresti jogvédő irodájának főtitkára, a második bécsi döntés után az Erdélyi Párt országgyűlési képviselője a budapesti törvényhozásban, vezetőségi tag. 1944-ben az Észak-Erdélybe bevonuló szovjet csapatok elhurcolták. Négyéves fogsága alatt megtanult oroszul, és 1948-ban egykori iskolájának orosz tanára lett. 1958-ban politikai okból eltávolították a tanügyből. Minden közlési lehetőségtől, nyilvános szerepléstől megfosztva évekig rakodóként, majd könyvesbolti alkalmazottként dolgozott Kolozsvárt. Csak a Ceaușescu-rendszer első éveiben kezdhette újra közírói tevékenységét. 1968-ban az Unitárius Egyház főgondnokaként megszervezte az egyházalapítás 400. évfordulójának nemzetközi megünneplését. 1976-ig a Kriterion szerkesztője. Több könyv írója (jelentős műve az 1941-ben megjelent Huszonkét év). Természetes, hogy a román titkosrendőrség haláláig követte Mikó Imre életpályáját, de megdöbbentő, hogy ezzel egy időben ő maga is hálózati személy volt. Első beszervezése 1952-ben történt, ekkor letartóztatással fenyegették a volt képviselőt. A Securitate 1971-ben újra dossziét nyitott Mikóról. Az 1950-as évek megfélemlített, vonakodó, az együttműködést többször megtagadó gyanúsítottjából a Ceaușescu-rendszerben minősített hálózati személy vált. Jelentései senkinek nem ártottak, de bonyolult játszmát alkottak, amit Mikó a Kolozs megyei állambiztonság parancsnokával vívott. Célja az volt, hogy elszigeteltségből kitörve külföldre jusson, és a magyar kisebbség ügyét szolgálja. A Securitate ugyanakkor a „reakciós” magyar emigráció feltérképezésében, bomlasztásában volt érdekelt, és erre a célra használta az erdélyi magyarság egyik legbecsültebb és legbefolyásosabb képviselőjét. Mikó ahhoz a Romániában szocializálódott kisebbségi elithez tartozott, amely saját szerepét a népszolgálat jegyében határozta meg. Ez nemcsak a személyes ambíciók alárendelését jelentette a kitűzött célokhoz, hanem sok-sok ideiglenes kompromisszum megkötését is. A film célja ennek az ellentmondásos (és egyben fájdalmas) kompromisszumnak a rekonstruálása. A produkció megvalósításához a Mikó család bizalmát, támogatását bírjuk. Szakértő Steffono Bottoni történész.

pályázati adatok

partner
Egeres Katalin
pályázat típusa
Ember Judit
pályázat éve
2012
támogatás összege
6 560 000 Ft

alkotók

műfaj
dokumentumfilm
rendező
Domokos János
operatőr
Dömötör Péter
szakértők, közreműködők
Stefano Bottoni

gyártási- és produkciós adatok

produkciós iroda
Ikonofil Bt
producer
Egeres Katalin
gyártás tervezett ideje
2013.05.19-2015.06.15
forgatás tervezett befejezése
2015.02.28
forgatási helyszínek
Gyergyószentmiklós
Székelyudvarhely
Veszprém
Kolozsvár
Bukarest
utómunkák
Budapest

technikai adatok

masteranyag
HD
játékidő
2 x 52 perc

forgalmazási adatok, díjak

forgalmazó
Ikonofil Bt.
ősbemutató
- 2015.12.15
fesztiválok, díjak
Magyar Filmhét 2016
Filmtettfeszt 2015
televíziós sugárzások
Duna World - 2015.09.06
sajtótükör
Mikó Imre és a besúgás természetrajza
Mikó Imre besúgói múltjáról döntögették a tabukat a Filmtettfeszten
A népszolga, akit háromszor is beszervezett a szeku
Túlélés vagy népszolgálat, avagy az ember alkalmazkodik
megjegyzések, érdekességek
A filmet a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle keretében 12 erdélyi városban román felirattal vetítették a Filmtettfeszt legnézettebb dokumentumfilmjeként), illetve teltházas vitája volt a Sapientia Egyetemen. További bemutatók: 6. Magyar Filmnapok, Marosvásárhely, 2016. febr. 26.(http://www.kultura.hu/magyar-filmnapok);