Böjtelő, böjtmás, Szent György, Szent Iván és még sokáig lehetne a mai emberek számára szinte ismeretlenül sorolni a hónapneveket. Az egykori magyar kalendáriumok ilyen elnevezéseket tartalmaztak. Minden hónapnak megvolt a maga jellemzője, az ahhoz kapcsolódó népi és egyházi hagyomány, amely egy-egy ünnepet, munkafolyamatot vagy magatartásformát jelölt. A hagyományos „hónapsorolást” nem a mai naptári logika alapján kell kezdeni: az egyházi év adventtel kezdődik, a csillagászati év a tavaszponttal, azaz március 21-ével. Hagyományos népi műveltségünk hónapmegnevezései az egyházi évhez igazodnak, és a hónapok jellegadó történései általában a mai naptári hónapok utolsó tíz napjára esnek. Múltban gyökerező értékek, melyeknek helye van a mai közgondolkodásban. Éppen azért, hogy a mai médiumok által kialakított egyoldalú, passzív, befogadói magatartást ellensúlyozzuk, bemutatnánk hagyományaink értékeit. Ebben fontos eszköz lehet egy olyan ismeretterjesztő-sorozat, mely a közvetlen környezetünket jelentő évkör változásrendjét mutatja be. Az alkotás 3 (egyenként 52 perces) részből áll. A következő logikai felépítés szerint (ízelítő): November – Szent András hava. Az egyházi év kezdete; az advent készíti elő a születés misztériumát, Karácsonyt. Jeles napok: Márton, Erzsébet, Katalin, András. December – Karácsony hava. A téli ünnepkör legfőbb csomópontja, legtelítettebb időszaka, az életadó Fény, az Igazság Napja születik meg. A két legjelentősebb hagyomány: betlehemezés, regölés. Január – Boldogasszony hava. Fő történései: új energia áradása a befagyással fenyegetett élet védelmére, megújítására. Jeles napok: Vízkereszt, Szent Antal, Vince. Február – Böjtelő hava. Készülés a tavaszra böjttel; a természet tetszhalálának időszaka. Jeles napok: Gyertyaszentelő Boldogasszony, Balázs, Jégtörő Mátyás. Március – Böjtmás Április – Szent György Május – Pünkösd Június – Szent Iván Július – Szent Jakab Augusztus – Kisasszony Szeptember – Szent Mihály Október – Mindszent November – Szent András A film elkészítésében segítség, hogy Debrecenben és környékén (Hajdú-Bihar, Bihor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben) elevenek a hagyományos népi játékok, szokások. Így megörökíthetők az évkör jeles napjaihoz kapcsolódó játék-, népdal-, néptánc-, ill. kézműves hagyományok. Az alkotás célja, hogy a hagyományok bemutatása mellett elérhető legyen oktatási intézmények számára tananyagként is, amely így hagyományéltetés, hagyományörökítés lehetséges módja lehet.