Eddig is tudtuk, hogy Magyarország legnagyobb folyója, a Duna rengeteg izgalmas dolgot rejt a medrében, eddigi forgatásaink során ezek egy részével meg is ismerkedtünk. (Pl.: Víz alatti régészet, Dunavirág). 2018. nyarán egy olyan csapadékszegény időszak vette kezdetét, amelynek köszönhetően hónapokra állandósult és hét évtizedes rekordokat döntött meg a Duna alacsony vízállása. Ez a folyamat több szempontból is fontos: - Kulturális örökségünk darabjai váltak láthatóvá az emberek számára (hajóroncsok, sírkövek, Ferenc József híd romjai) - Kutatóink fértek hozzá korábban elérhetetlen tárgyi anyaghoz (hajóroncsok, aranyérmék) - Emberek százai keresték fel a Duna-partot a Szentendrei-sziget északi csúcsán, a Margitsziget déli csúcsán, a lakosság kapcsolatba került a folyóval, ennek nagy a jelentősége a jövő természetvédelmi projektjei szempontjából - Az alacsony vízállás összetett - nem mindig kedvező - hatással volt a folyó élővilágára - Vízmozgások megváltozása a folyó közvetlen közelében - Hajózási problémák, forgalom szüneteltetése - Éghajlattani okok, klímaváltozás hatásai, és ezek megtapasztalása Az alacsony vízállás ma is tart, gyakorlatilag minden nap megjelenik egy újabb cikk ennek kapcsán az országos médiában. A november második felében érkező csapadékosabb időszakig még jól dokumentálható ez a helyzet, ilyen felvételek készítésére minden bizonnyal évtizedekig nem lesz újabb lehetőség.