Magyar Média Mecenatúra

Pályázati Tükör

Szívlekvár Szívlekvár 100%

„Figyelj, elmesélek neked egy életet" – Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár
az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is
egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi
Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa
édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett
volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni
áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény
vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az
Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra.
„Nincsen egyetlen emlék, mint ahogy nincsen egyetlen igazság sem, emlékek és igazságok
vannak, összekuszálódva és kibogozhatatlanul, egymás mellett, vagy akár egymást nem is
ismerve, úgy futnak ezek az utak, mint a repedések a szikladarabon, ha lecsap rá a kőtörő
kalapács”.
A valós események és a személyes elbeszélés alapján megírt történetfolyam öt generációról
mesél. Van itt szerelem, és háború, éhezés, ország és családépítés és Szibéria. A sok mesétől
a történet kezdetekor még aprócska kisfiú a regény végére már 240 centisre nő meg. A
szavak hatalma meglepően nagy: a történetek gyógyítanak.
A valós események és a személyes elbeszélés alapján megírt történetfolyam öt generációról
mesél. Van itt szerelem, és háború, éhezés, ország és családépítés és Szibéria. A sok mesétől
a történet kezdetekor még aprócska kisfiú a regény végére már 240 centisre nő meg. A
szavak hatalma meglepően nagy: a történetek gyógyítanak.
A Szívlekvár meséje két szálon fut. Egy, a Magyar Sándorék több generációt magába foglaló
története, és egy, az oroszországi történet, mely Luda központi alakja köré épített mese. A
tízszer huszonöt perces adaptáció középpontjában is Luda sorsa áll, amit keretbe foglal
Magyar Sándorka növekedésének története, a Papa meséjének hatására. A szinte az egész
huszadik századon átvonuló kelet-európai történet nagyvonalúan vázolja fel azt a kort, mely
szerelmeken és csalódásokon keresztül felnőtté tett bennünket, hogy éretten tudjunk
szembenézni a kor következményeként kialakult mai világunk konfliktusaival.

pályázati adatok

partner
Kőrösi Péter
pályázat típusa
Cserés Miklós
pályázat éve
2016
támogatás összege
3 500 000 Ft

alkotók

műfaj
Magyar irodalmi hangjátéksorozat
rendező
Csizmadia Tibor
író
Kőrösi Zoltán
szövegkönyv
Perczel Enikő
dramaturg
Perczel Enikő
szerkesztő
Csizmadia Tibor
zenei szerkesztő
Hortobágyi László
további alkotók
Borbélyné Szupper Edit - Gyártásvezető
szereplők
Láng-Vranik Annamária - Kislány
Mészáros Béla - Kihallgatótiszt 2., Leonard,
Görög László - Kihallgatótiszt 1., tanár, Magyar 2., Károly
Mészáros Máté - Berija, Oleg, Tibor
Kaszás Gergő - Apuska
Bozó Andrea - Luda
Takács Kati - Dása, Jancsi felesége
Egri Kati - Anya, Nagyanya, Loli
Fekete Györgyi - Doktornő, Tamara
Ágoston Péter - Sándorka, Magyar 3.
Újvári Zoltán - Apa, Vendég (Magyar 1.)
Reviczky Gábor - Papa
Epres Attila - Szmeckoj, Fekete Öltönyös, Igazgató
narrátor
Epres Attila
hangmérnök
Drobek Attila

gyártási- és produkciós adatok

produkciós iroda
Kaneta Produkció kft.
producer
Kőrösi Péter
gyártás tervezett ideje
2017.09.01-2017.11.15

technikai adatok

játékidő
244'29"

forgalmazási adatok, díjak

megjegyzések, érdekességek
Nincsen egyetlen emlék, mint ahogyan nincsen egyetlen igazság sem, emlékek és igazságok vannak, összekuszálódva és kibogozhatatlanul, egymás mellett, vagy akár egymást nem is ismerve, úgy futnak ezek az utak, mint a repedések a szikladarabon, ha lecsap rá a kőtörő kalapács.